Bajba kerültek a méztermelők, a tavaszi fagy megtette a hatását
Az idei hideg tavasz és az áprilisi fagyok miatt Magyarország területének 90 százalékán takarmányozni kellett a méheket, máskülönben elpusztultak volna.
Pixabay
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, kedvezőtlen hatású volt a hideg tavasz, a méhek nem tudtak repülni, míg az akácosok 50-60 százaléka elfagyott.
Szerencsére azonban 7-10 nap csúszással, de elkezdett közel 300 ezer hektáron virágozni a mézelő repce, viszont eddig csak néhány napjuk volt a méheknek arra, hogy elrepüljenek virágporért.
Az első három ilyen nap alatt az erős méhcsaládok is legfeljebb 5-6 kilogramm nektárt gyűjtöttek be, amiből 2-3 kilogramm mézet készítettek, ami rendkívül kevés. Mivel pedig május elején is maradt a hűvös idő és az erős szél, nem tudnak kirepülni, úgyhogy el is fogják fogyasztani ezt a mézmennyiséget. Emiatt nagyon kevés repcemézünk lesz – figyelmeztetett a szakember.
Mivel korábbi hetekben sem tudtak nektárt gyűjteni a méhek, viszont ilyenkor tavasszal fogyasztják belőle a legtöbbet – március-áprilisban a 3 téli hónap sokszorosát –, a tavaly nyár végén a kaptárakban hagyott méz is kevés volt a táplálkozásukhoz, és takarmányozni kellett őket, hogy ne haljanak éhen – közölte Bross Péter.
Egyre több országban jelent komoly problémát, hogy az első fővirágzó növényig a méhek alig tudnak kirepülni a kaptárakból, nekik biztosítani kell a fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletüket, ami a gazdáknak plusz kiadást, így további kieső pénzt jelent.
A nyári hárs-, napraforgó-, facélia- és selyemkórótermés szerencsére nem befolyásolja majd az idei méztermést, hiszen a méhek gyorsan képesek regenerálódni, a repceméz várható mennyisége viszont rendkívül alacsony lehet az előző évben megszokottakhoz képest.
