Az internet korlátozása bizonyos kormányok egyik legújabb eszközévé válhat
Különböző rezsimek a polgári engedetlenségre hivatkozva gyakorta korlátozzák az internetes hozzáférést, mivel az információáramlás korlátozásával próbálják megtartani hatalmukat.
Amikor a mianmari hadsereg tábornokai a múlt héten puccsot eszközöltek, rövid időn belül korlátozták az internetelérést, mindezt nyilvánvalóan azért tették, hogy megakadályozzák a tüntetéseket. Ugandában a legutóbbi választások után a polgárok nem tudták használni a Facebookot, a Twittert és egyéb közösségi média platformokat, Etiópia északi Tigray régiójában pedig már hónapok óta nincs internet egy nagyobb volumenű konfliktus okán.
Az internet korlátozása az elnyomó és tekintélyelvű rendszerek, valamint néhány illiberális demokrata kormány egyre népszerűbb taktikájává vált. Jogi szervezetek szerint a kormányok a nézeteltérések leplezésére, az ellenzéki erők elhallgattatására, vagy akár az emberi jogi visszaélések palástolására használják ezt a drasztikus eszközt, mely komoly aggodalmat kelt a szólásszabadság korlátozásának tekintetében.
Ahogy arról az NBC is beszámolt, a Top10VPN, a brit székhellyel rendelkező digitális adatvédelmi és biztonsági kutatócsoport jelentése szerint tavaly 21 országban összességében 93 jelentős leállás történt. A lista nem sorol fel olyan országokat, mint Kína vagy Észak-Korea, ahol a kormány alapvetően is szigorúan cenzúrázza az internetet. A leállások a mindent átfogó korlátozásoktól a közösségi média platformok blokkolásán át egészen az internet sebességének drasztikus korlátozásáig terjedhetnek.
Ugandában még a január 14-én lezajlott elnökválasztás előtt korlátozták az olyan népszerű közösségi oldalakat, mint a Facebook, Twitter és a YouTube, az azt megelőző estén pedig egy teljes internetleállást eszközölt a kormány. A hatóságok szerint a leállás és a korlátozás célja az volt, hogy megakadályozzák az ellenzék támogatóit a potenciálisan veszélyes tüntetések megszervezésében.
Szakemberek szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy míg korábban csak az autoriter kormányok éltek a korlátozás eszközével, manapság egyre inkább bevett gyakorlatnak számít olyan demokráciákban is, mint például India. A helyzet kockázatossága abban rejlik, hogy ha az egyik demokrácia a korlátozás eszköze mellett teszi le voksát, úgy a többi kormány is megfontolhatja a jövőben a lehetőséget, éppen ezért abszolút érthető, hogy világszerte nyugtalanság övezi az internet korlátozásának témáját.