Az élethez nélkülözhetetlen foszforban gazdag csillagtípust fedeztek fel
Az univerzumban rendkívül ritkának számít ez az esszenciális elem, azonban nemrég olyan égitestek nyomaira bukkantak, melyek alapján bebizonyosodott, az élet sokkal gyakoribb jelenség a kozmoszban, mint azt korábban gondoltuk.
Az univerzumban rendkívül ritkának számít ez az esszenciális elem, azonban nemrég olyan égitestek nyomaira bukkantak, melyek alapján bebizonyosodott, az élet sokkal gyakoribb jelenség a kozmoszban, mint azt korábban gondoltuk.
A szénen, a hidrogénen, a nitrogénen, az oxigénen és a kénen kívül a foszfor a hatodik kémiai elem, ami a földi élet alapkövének számít. A biológiában a foszfor fontos strukturális része a DNS és RNS molekuláknak, segítik a sejtek energiaszabályozását, valamint egyéb kulcsfontosságú folyamatokat is irányítanak.
Az egyetlen probléma az, hogy a foszfor nagyon ritka a többi elemhez képest. Sokáig úgy gondolták, legfőképpen speciális szupernóvákból származhatnak, a hipotézis szerint Földünk épp egy ilyen szerencsés véletlen során alakulhatott ki az egyik óriási űrbéli robbanás nyomán.
Az Instituto de Astrofísica de Canaria és a La Coruña-i Egyetem közös kutatása során egy vadonatúj, foszforban gazdag csillagkategóriát azonosítottak, ezért kijelenthetjük, hogy az élet talán mégsem annyira ritka a világegyetemben.
Az asztrofizikusok a Sloan Digital Sky Survey űrtávcső által begyűjtött adatokat vizsgálták az infravörös markerek részletes elemzésével, melyek egy csomó eltérő tulajdonságú csillagból eredtek. Különleges objektumok felkutatása volt a kitűzött céljuk, és úgy tűnik, sikerrel jártak, hiszen eddig még egyszer sem detektált objektumokat derítettek fel.
További furcsaság, hogy a magas foszfortartalom mellett ezen csillagok nem szűkölködnek magnéziumban, szilíciumban, oxigénben, alumíniumban és cériumban sem. A spanyol tudósok úgy vélik, a csillagászat aktuális törvényszerűségeivel lehetetlen megmagyarázni ezen égitestek felszínének és magjának összetételét.
„Az eredményeink nemcsak azt mutatják, hogy vadonatúj objektumokkal van dolgunk, hanem új utakat nyitnak meg a fizikai mechanizmusok és a nukleáris reakciók megértése felé is.”
mondta Thomas Masseron, a tanulmány főszerzője.
Ne hagyd ki:
