A világ 9 atomfegyverrel rendelkező állama tovább korszerűsíti nukleáris arzenálját
Egy agytröszt friss jelentése szerint Kína idén januárban 17 százalékkal több nukleáris robbanófejjel rendelkezett, mint egy évvel korábban.
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Florence Lo 
Az Al Jazeera a svédországi székhelyű Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentése nyomán számolt be arról, hogy a világ 9 atomfegyverrel rendelkező állama tovább korszerűsítette nukleáris arzenálját, adataik szerint pedig Kína a tavalyi év azonos időszakához képest idén januárban 17 százalékkal több nukleáris robbanófejjel rendelkezett.
A hétfőn közzétett jelentésből derült ki, hogy becsléseik szerint Kína nukleáris arzenálja a 2022. januári 350 robbanófejről 2023 januárjára 410-re növekedett, és „várhatóan tovább növekszik”. Megjegyezték, attól függően, hogy Kína miként dönt haderejének felépítéséről, 2030-ra potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) rendelkezhet, mint az Egyesült Államok vagy Oroszország.
Kína folyamatosan fejleszt, ám nem éri be az USA-t
Hans M. Kristensen, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának munkatársa és az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) nukleáris információs projektjének igazgatója egy nyilatkozatban úgy értékelte a jelentés tartalmát:
„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését. Egyre nehezebb összeegyeztetni ezt a tendenciát Kína azon kinyilvánított céljával, hogy csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris erővel rendelkezzen.”
Mint ismert, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) jelenleg a világ legnagyobb harci erejének számít, ám Kína ennek ellenére is komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy modernizálja katonai felszereléseit és fegyverzetét is. A globális számokat tekintve a SIPRI becslései szerint idén januárban összesen 12 512 nukleáris robbanófej volt a világon, s mintegy 9576, mely potenciálisan felhasználható katonai készletben is – ez 86-tal több, mint tavaly januárban.
Ezen robbanófejek közül a becslések szerint 3844-et rakétákra és repülőgépekre telepítettek, s közel 2000-et – javarészt Oroszországban és az Egyesült Államokban – magas műveleti készültségi szint esetére tartottak fenn, ami azt jelenti, hogy rakétákra szerelték azokat, vagy a nukleáris bombázóknak otthont adó légibázisokon tartották őket. A SIPRI az adatok kapcsán megjegyezte, Kína növekvő nukleáris készletei ellenére az Egyesült Államok és Oroszország együttesen még mindig a világ nukleáris fegyvereinek közel 90 százalékával rendelkezik.
