Franciaország vezetésével 10 uniós ország felszólítja az EU-t, hogy az atomenergiát is minősítse zöld forrásnak
Franciaország vezetésével a tíz uniós országból álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az atomenergiát ismerje el olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként, amelynek a blokk évtizedek óta tartó, az éghajlat-semlegesség felé vezető átmenetének részét kell képeznie.
Fotó: Unsplash/Nicolas HIPPERT 
Az európai energiaválságra hivatkozva az országok az atomenergia mellett érvelnek, mint „kulcsfontosságú, megfizethető, stabil és független energiaforrás” mellett, amely megvédheti az uniós fogyasztókat attól, hogy „ki legyenek téve az árak ingadozásának”.
A Franciaország által kezdeményezett levelet kilenc másik uniós ország aláírásával együtt küldték el a Bizottságnak, amelyek többsége már most is a nukleáris energiát tekinti a nemzeti energiafelhasználáshoz szükséges forrásnak: Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Románia. Az atomerőművek az Európai Unióban termelt villamos energia több mint 26 százalékát állítják elő.
„Az energiaárak emelkedése is megmutatta, mennyire fontos, hogy a lehető leggyorsabban csökkentsük energiafüggőségünket harmadik országoktól”
– áll a levélben, amelyet az Euronews szemlézett.
Az EU földgázának több mint 90 százaléka külföldi importőröktől származik, Oroszország a fő termelő. Ezt a nagyfokú függőséget az energiaárak emelkedésének egyik fő tényezőjeként tartják számon.
„Az ellátási feszültségek egyre gyakoribbak lesznek, és nincs más választásunk, mint diverzifikálni az ellátásunkat. Figyelnünk kell arra, hogy ne növeljük az Európán kívüli energiaimporttól való függőségünket”
– áll a levélben.
Az aláírók sürgetik a Bizottságot, hogy az atomenergiát vegye fel az EU zöld taxonómiájába, egy olyan technikai útmutatóba, amely segít a kormányoknak és a befektetőknek azonosítani, hogy mely projektek tartják tiszteletben a Párizsi Megállapodást, és melyek sértik annak éghajlati céljait.
A Bizottság már számos ágazatot besorolt az útmutatóba, például a napenergiát, a geotermikus energiát, a hidrogént, a szélenergiát, a vízenergiát és a bioenergiát. Amikor azonban Brüsszel áprilisban bevezette a rendszertant, egy ágazat feltűnő módon hiányzott: az atomenergia.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgőssége ellenére a tagállamok még mindig nem tudnak konszenzusra jutni abban a kérdésben, hogy az atomenergia zöld energiaforrásnak minősül-e vagy sem. A Bizottság ideiglenesen elhalasztotta a rendkívüli fontosságú döntést, hogy az országok lezárhassák a vitát.
