A sarkvidéki permafroszt olvadása nukleáris hulladékot és új vírusokat is terjeszthet
Az Északi-sarkvidék emelkedő hőmérséklete továbbra is hatással van a permafrosztra, azaz a tartósan fagyott talajra. Úgy tűnik azonban, hogy a globális felmelegedés jelentette kockázatok nem korlátozódnak kizárólag az éghajlatváltozásra.
Fotó: Unsplash/NOAA 
A sarkvidéki permafroszt felolvadása nukleáris hulladék, valamint ismeretlen vírusok és baktériumok potenciális terjesztője lehet – állítja a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent új kutatás.
„Az északi-sarkvidéki krioszféra összeomlik, ami átfedő környezeti kockázatokat jelent. Különösen a felolvadó permafroszt fenyeget azzal, hogy több tíz- és százezer éve elraktározott biológiai, kémiai és radioaktív anyagok szabadulnak fel”
– olvasható az összefoglalóban.
Ráadásul az olvadó permafrosztból származó baktériumok ellenállóak lehetnek az antibiotikumokkal szemben – figyelmeztetnek a tudósok – sőt, az is elképzelhető, hogy a permafroszt olvadásával az antibiotikumoknak ellenálló új baktériumtörzsek jönnek létre. A tanulmány szerint az Északi-sarkvidéket ráadásul különböző hulladékanyagok is szennyezték, amelyek a 20. században a szovjet kormány által a területen végzett természetes fémek bányászata és nukleáris fegyverkísérletek után maradtak vissza.
„Ez az áttekintés feltárja, hogy milyen egyéb kockázatok merülhetnek fel a melegedő Északi-sarkvidék miatt. Régóta egy sor káros dolog mélyhűtője, nem csak az üvegházhatású gázoké”
– mondta a BBC-nek Arwyn Edwards, a walesi Aberystwyth Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Miközben felsorolta a már ismert aggodalmakat, mint az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése és az üvegházhatású gázok kibocsátása, a tudós rámutatott, hogy további veszélyek is származhatnak az Északi-sarkvidék permafrosztjába temetett hulladékanyagokból.
„Többet kell megtudnunk ezeknek a káros mikrobáknak, szennyező anyagoknak és nukleáris anyagoknak a sorsáról, hogy megértsük, milyen veszélyeket jelenthetnek”
– mondta.
Edwards emellett felszólította a világ vezetőit, hogy ne csak a párizsi megállapodás – a globális hőmérséklet emelkedésének csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára való csökkentését célzó megállapodás – betartása tekintetében tegyenek „bizonyítható lépéseket”, hanem az Északi-sarkvidéken végzett kutatások fokozottabb finanszírozására is.
