Az Egyesült Államok hadserege a hétvégén iráni radar- és drónirányító létesítményeket támadott meg Goruk térségében és a Qeshm-szigeten, miközben Teherán közlése szerint válaszul egy olyan légibázist vett célba, amelyet Washington korábbi akciójához használt, így a két ország a tűzszünet ellenére ismét kölcsönös csapásokat hajtott végre.

Az amerikai Központi Parancsnokság vasárnap az X közösségi oldalon azt írta, hogy a műveleteket „az iráni agresszív lépésekre válaszul” hajtották végre, miután Irán lelőtt egy nemzetközi légtér felett repülő MQ–1 típusú amerikai drónt. A közlemény szerint amerikai vadászgépek megsemmisítették az iráni légvédelmi rendszereket, egy földi irányítóállomást, valamint két egyirányú támadó drónt, amelyek „egyértelmű fenyegetést jelentettek a térség vizein áthaladó hajókra”, és hangsúlyozták, hogy az akcióban egyetlen amerikai katona sem sérült meg.

Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn arról számolt be, hogy légiereje egy olyan bázist támadott, amely szerinte az iráni Hormozgán tartományhoz tartozó Sirik-szigeten található távközlési torony elleni amerikai csapás kiindulópontja volt, ugyanakkor a létesítmény pontos helyét nem hozták nyilvánosságra. Az állami médiában ismertetett közleményben a gárda figyelmeztetett, hogy amennyiben az amerikai támadások folytatódnak, a válasz „teljesen más jellegű lesz”, és Washington viseli majd a következményeket – írja az NBC News.

A térség feszültsége

A térség feszültségét tovább növeli, hogy a kuvaiti hadsereg szintén arról tájékoztatott az X felületén, hogy „jelenleg ellenséges rakéta- és drónfenyegetésekre reagál”, és a hallott robbanások a légvédelmi rendszerek elfogó műveleteinek következményei. Kuvait nem közölte, honnan érkeztek a támadások, ugyanakkor az ország területén működik egy amerikai légibázis, amelyet korábban Irán és vele szövetséges fegyveres csoportok is célba vettek.

Az USA és Irán április elején tűzszünetben állapodott meg, ennek ellenére azóta több alkalommal is végrehajtottak egymás ellen csapásokat, legutóbb a múlt héten, amikor Irán ismét egy légibázist támadott. A szélesebb körű megállapodásról szóló tárgyalások ugyanakkor elhúzódnak, mivel továbbra sincs egyetértés többek között az iráni nukleáris és rakétaprogram jövőjéről.

Donald Trump amerikai elnök hétfő hajnalban a közösségi médiában arra kérte a késlekedést bírálókat, hogy „csak dőljenek hátra és lazítsanak”, hozzátéve, hogy „Irán valóban meg akar állapodni, és ez jó megállapodás lesz az Egyesült Államoknak és azoknak, akik velünk vannak”. Korábban úgy fogalmazott, hogy Teheránnak végleg le kell mondania a nukleáris fegyverről, újra kell nyitnia a Hormuzi-szorost „korlátozás nélküli, mindkét irányú hajóforgalom előtt”, valamint meg kell semmisítenie a vízi útvonalon elhelyezett aknákat.

Amerikai áldozatok is vannak

A február 28-án az Egyesült Államok és Izrael által indított háború több ezer ember életét követelte, főként Iránban és Libanonban, valamint 13 amerikai katona is meghalt, emellett a globális energiaárak meredeken emelkedtek, miután Irán gyakorlatilag lezárta a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolító Hormuzi-szorost.

Teherán azzal vádolja az amerikai elnököt, hogy „túlzó követelésekkel” hátráltatja a tárgyalásokat, miközben a helyzetet tovább bonyolítja Izrael libanoni hadművelete, amely a Hezbollah elleni fellépés jegyében a tűzszünet ellenére is folytatódik.

Izrael nem enged

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy Izrael közvetlen ellenőrzést kíván gyakorolni Libanon nagyobb területei felett, miután az izraeli erők elfoglalták a stratégiai jelentőségű Beaufort-gerincet, amely több mint huszonöt éve a legmélyebb behatolást jelenti az ország területére.

Egy amerikai tisztviselő közlése szerint Marco Rubio külügyminiszter telefonon egyeztetett Netanjahuval és Joseph Aoun libanoni elnökkel egy olyan javaslatról, amely „teret teremtene a fokozatos eszkalációcsökkentéshez és az ellenségeskedések hatékony megszüntetéséhez”, ugyanakkor a megbeszélések időpontját nem hozták nyilvánosságra.