Több mint két százalékkal emelkedtek az olajárak a kereskedésben, miután Izrael a korábbi tűzszünet ellenére elrendelte csapatainak előrenyomulását Libanon déli részén a Hezbollah fegyveres szervezet ellen, amely Irán támogatását élvezi.

A piaci szereplők azonnal reagáltak a fejleményekre, mivel attól tartanak, hogy a konfliktus kiszélesedése tartós fennakadást okozhat a térség energiaszállításaiban. Az amerikai könnyűolaj határidős jegyzése 2,17 dollárral, azaz 2,48 százalékkal 89,53 dollárra emelkedett hordónként 11 óra 12 perces állás szerint, miközben az északi-tengeri Brent ára 1,93 dolláros, vagyis 2,12 százalékos növekedéssel 93,05 dollárra kapaszkodott.

Az árfolyamok már május 29-én is erősödtek, akkor a Brent 1,8, a WTI pedig 1,7 százalékos pluszban zárt, részben annak hatására, hogy a befektetők a tűzszünet meghosszabbításáról szóló egyeztetésekben bíztak.

Még mindig nincs meg a megállapodás

A mostani harci cselekmények azonban lehűtötték azokat a várakozásokat, hogy az Egyesült Államok és Irán rövid időn belül bejelentheti a tűzszünet kiterjesztését. A washingtoni tárgyalások után néhány nappal kiújuló összecsapások azt jelzik, hogy a felek közötti feszültség továbbra is magas, miközben az izraeli–libanoni front az iráni háború legszélesebb körű regionális kiterjedésének számít – tért ki a részletekre a Straits Times.

A konfliktus március 2-án éleződött ki, amikor a Hezbollah rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen Irán támogatására, majd a felek április közepén ugyan tűzszünetben állapodtak meg, ennek ellenére azóta is rendszeresek a fegyveres incidensek. Donald Trump amerikai elnök május 29-én arról beszélt, hogy hamarosan döntést hoz az április elején meghirdetett iráni tűzszünet meghosszabbításáról, amely több időt adhatna a tárgyalóknak egy tartós megállapodás kidolgozására és az iráni nukleáris program körüli vita rendezésére.

Izrael kulcsszereplő lehet

Egy ilyen egyezség kulcsszereplője Izrael lehet, ugyanakkor Teherán többször jelezte, hogy a Hezbollah bevonása nélkül nem lát esélyt átfogó megállapodásra. Emellett a piaci aggodalmakat fokozza a hormuzi szoros helyzete, amely a globális olaj- és gázszállítás mintegy ötödének áthaladási útvonala, és amelyet Irán a februári amerikai és izraeli csapások óta gyakorlatilag lezárt.

Tony Sycamore, az IG elemzője arra figyelmeztetett, hogy a térségben elhelyezett tengeri aknák lassíthatják a szoros újranyitását, ami még egy esetleges megállapodás után is késleltetheti a kínálati enyhülést az olajpiacon. „Még ha megállapodás is születik, az nem hoz azonnali kínálati dömpinget” – fogalmazott az elemző.

Az Axios egyik újságírója az X közösségi platformon arról számolt be május 29-én, hogy Irán a hét elején további aknákat telepített a szorosba, röviddel azt követően, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, az újabb aknatelepítési kísérletek a tűzszünet megsértésének minősülnének.

A kínálati bizonytalanság miatti félelmek végül háttérbe szorították a hétvégén közzétett gyengébb kínai gazdasági adatokat, amelyek szerint az ipari termelés növekedése megtorpant, az export visszaesése és a költségnyomás pedig lassítja a világ második legnagyobb gazdaságának teljesítményét. A befektetők számára jelenleg azonban a közel-keleti fejlemények jelentenek nagyobb kockázatot, így az olajárakat elsősorban a geopolitikai feszültség alakulása mozgatja.