Algák sűrűsödésével több szén-dioxidot szív magába a Jeges-tenger
Kétségkívül az északi sarkkörön túli régiókban okozza a legnagyobb gondokat a klímaváltozás, erre pedig a legújabb kutatások is rávilágítanak.
Kétségkívül az északi sarkkörön túli régiókban okozza a legnagyobb gondokat a klímaváltozás, erre pedig a legújabb kutatások is rávilágítanak.
A Stanford Egyetem tudósai a fitoplanktonok koncentrációjának drámai növekedését tapasztalták a Jeges-tengerben, melynek következtében sokkal több szén-dioxidot nyelhet el az óceán.
A szakemberek azt vizsgálták, milyen hatékonyan képes a fitoplankton-biomassza a napfényt és a szén-dioxidot energiává alakítani – ezt az értéket nettó elsődleges termelésnek (NPP) nevezték el.
„Nagyon fontos az NPP-k aránya, mivel ezzel egyrészt megtudhatjuk, nagyjából mennyi élelem található az óceánban a helyi ökoszisztéma számára, másrészt megsaccolhatjuk, mennyi szén-dioxid került az atmoszférából a tengerbe.”
magyarázta Kevin Arrigo, a tanulmány főszerzője.
A fitoplanktonok NPP értékeinek analizálását 1998 és 2018 között összegyűjtött adatok alapján kidolgozott algoritmus segítségével végezték. Az eredmények sokkolónak bizonyultak, ugyanis rájöttek, hogy alig húsz év leforgása alatt az NPP 57%-kal emelkedett, ezáltal az algák is felszaporodtak.
Korábban azt hitték, a burjánzás hátterében a tengeri jégréteg vékonyodása állhat, mivel az olvadás miatt hosszabb ideig nőhettek a vizekben, ezáltal még több szén-dioxidot metabolizálhattak.
Kutatók azonban kiderítették, hogy a produktivitásuk még az olvadások enyhülése alatt is állandó maradt, ami az algaréteg megvastagodásához vezetett.
A műholdak szenzorának adatai és felderítőhajók begyűjtött mintái alapján a tengeri növényzet klorofillját elemezve bebizonyították, hogy a Jeges-tenger alga-koncentrációjának emelkedése a tápanyagok nagy mértékű beáramlásának köszönhető.
„Minél több tápanyag található az óceánban, annál több szén-dioxidot képes a fitoplankton felvenni, ami globális környezeti problémákhoz vezethet.”
mondta Kate Lewis, a tanulmány társszerzője.
A felfedezésnek hála a kutatók jobban megérthetik a Jeges-tengerben zajló folyamatokat, valamint kielemezhetik a jégveszteség, a tengervíz felmelegedése, valamint a szén-dioxid abszorpciója közti kapcsolatokat, így vadonatúj perspektívából közelíthetik meg a klímaváltozás kérdéskörét.
