A klímaváltozás egyre látványosabb hatást gyakorol a folyók ökoszisztémáira, mivel az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent az oldott oxigén mennyisége a világ legtöbb vízfolyásában, ami komoly kockázatot jelent az édesvízi élővilág számára. A Science Advances folyóiratban május 15-én közzétett tanulmány szerint a jelenség globális léptékű, és különösen a trópusi térségek folyói bizonyulnak sérülékenynek.

A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia Nanjingi Földrajzi és Limnológiai Intézetének professzora, Kun Shi vezette, az első szerző Qi Guan volt, emellett a projektben a Tongji Egyetem egyik kutatója is részt vett.

A szakemberek közel négy évtized, 1985 és 2023 között gyűjtött adatait elemezték, összesen 21 439 folyószakasz megfigyeléseit feldolgozva egy gépi tanuláson alapuló úgynevezett stacking algoritmus segítségével.

A számok nagyon beszédesek

Az eredmények egyértelmű globális tendenciát rajzolnak ki, mivel a vizsgált folyók 78,8 százalékában kimutatható volt az oxigénszint csökkenése, átlagosan mínusz 0,045 milligramm per literes mértékben évtizedenként. Az oldott oxigén kulcsszerepet játszik a vízi szervezetek életében, fenntartja a biodiverzitást, valamint meghatározza a fontos biogeokémiai folyamatokat, így csökkenése közvetlenül veszélyezteti a halállományt és számos más édesvízi fajt.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A legerőteljesebb oxigénvesztést a 20 déli és 20 északi szélességi fok közötti trópusi folyókban mérték, beleértve több indiai vízfolyást is, ami meglepte a kutatókat, mivel korábban arra számítottak, hogy a gyorsabban melegedő magasabb szélességeken jelentkezik majd a legsúlyosabb deoxigenizáció.

Vannak még veszélyeztetett területek is

A vizsgálat rámutatott, hogy a trópusi folyók eleve alacsonyabb oxigénkoncentrációval rendelkeznek, ezért minden további csökkenés aránytalanul nagy terhelést jelent számukra, ami növeli a hipoxiás események esélyét, amikor az oxigénszint már nem elegendő a legtöbb vízi élőlény számára – számolt be róla a ScienceDaily.

A kutatók azt is elemezték, miként befolyásolja az oxigénvesztést a vízhozam ingadozása és a duzzasztás. Az adatok szerint mind az alacsony, mind a magas vízállás bizonyos mértékig mérsékelte a deoxigenizáció ütemét a normál vízhozamhoz képest, előbbi esetben 18,6 százalékkal, utóbbinál 7 százalékkal volt alacsonyabb a csökkenés mértéke.

A gátak hatása ugyanakkor a tározók mélységétől függött, mivel sekély víztározókban a duzzasztás gyorsította az oxigénfogyást, míg mélyebb tározókban részben ellensúlyozta azt az elzárt szakaszon.

A globális oxigéncsökkenés

A részletes elemzés szerint a globális oxigéncsökkenés 62,7 százalékáért a felmelegedés miatt romló oxigénoldhatóság felelős, vagyis a melegebb víz kevesebb oxigént képes megtartani.

Az ökoszisztéma anyagcseréje, amelyet a hőmérséklet, a fényviszonyok és a vízáramlás is befolyásol, 12 százalékban járult hozzá a folyamathoz. A hőhullámok szerepe szintén jelentősnek bizonyult, mivel ezek az extrém időjárási események a globális deoxigenizáció 22,7 százalékáért felelnek, és évtizedenként további 0,01 milligramm per literes csökkenést eredményeznek az átlagos klimatikus viszonyokhoz képest.

A tanulmány rámutat arra, hogy a folyók, vagyis az úgynevezett lotikus ökoszisztémák egyre erősebben reagálnak a klímaváltozásra, ezért a kutatók szerint a trópusi vízfolyások védelme kiemelt prioritást kell, hogy kapjon a mérséklési stratégiák kidolgozásakor. Az eredmények tudományos alapot kínálnak a döntéshozók számára olyan intézkedések megtervezéséhez, amelyek célja a folyók oxigénszintjének további romlásának megakadályozása világszerte.