Agyi injekciókkal enyhítették a cukorbetegség tüneteit
Jelenleg a 2-es típusú diabéteszesek számára nincs más módszer, mint állandóan kordában tartani a vércukorszintet, ami sokszor egészen nehéz feladat, főleg azoknak, akiknél újonnan diagnosztizálták a rendellenességet.
Jelenleg a 2-es típusú diabéteszesek számára nincs más módszer, mint állandóan kordában tartani a vércukorszintet, ami sokszor egészen nehéz feladat, főleg azoknak, akiknél újonnan diagnosztizálták a rendellenességet.
Korábban tudósok bebizonyították, hogy az úgynevezett fibroblaszt növekedési faktor 1 (FGF1) fehérjét a 2-es típusú cukorbeteg egerek agyába fecskendezve hetekre, vagy akár hónapokra beállította a normális vércukorszintet, viszont a jelenség működési mechanizmusát mindez idáig rejtély övezte.
Nemrég azonban két új tanulmányt is közzétettek a Nature Communications és a Nature Metabolism tudományos folyóiratokban – az egyikben az FGF1 injekció utáni génexpressziót vizsgálták, a másikban pedig azt figyelték meg, miként segítik az agyi struktúrák a diabéteszes remisszió fenntartását.
Az első kutatás során sebészeti úton juttatták el az FGF1 proteineket a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő rágcsálók agyába, és rájöttek, hogy a strukturális gliális sejtek sokkal erőteljesebben reagáltak, mint maguk a neuronok.
A felfedezés azért jelentős, mert kiderült, hogy az FGF1 a gliális sejteket arra késztette, hogy megerősítsék a melanokortin jelzőrendszert – ez az agy egyik speciális része, ami a táplálkozást, a testsúlyt és a vércukorszintet kontrollálja. Kimutatták, hogy ezen melanokortin rendszer blokkolásával meggátolható a diabéteszes remisszió, természetesen FGF1 adagolásával együtt is, így vadonatúj gyógyszereket fejleszthetnek ki, amelyekkel kizárólag ezt a mechanizmust célozhatják meg.
A másik kutatásban az idegsejteket összekötő és körülvevő perineuronális háló működését vették górcső alá. Rájöttek, hogy a 2-es típusú diabéteszes patkányok hipotalamuszában található ezen hálókból sokkal kevesebb volt jelen az egészséges rágcsálók szervezetéhez képest.
Érdekes módon az FGF1 injekcióval vissza tudták fordítani ezt a hiányt, a perineuronális háló rövid idő alatt visszanőtt a cukorbeteg állatoknál, mindez azt jelenti, hogy akár hosszú távú terápiát dolgozhatnak ki annak érdekében, hogy a melanokortin rendszer megfelelő funkcionálását elősegíthessék a rászoruló cukorbetegeknél.
