A NASA komoly összegekkel támogatja a SETI földönkívüli programját
Ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas a világegyetem, túlságosan önző feltételezés lenne abban hinni, hogy a Föld az egyetlen bolygó, ahol kialakulhatott az élet.
Ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas a világegyetem, túlságosan önző feltételezés lenne abban hinni, hogy a Föld az egyetlen bolygó, ahol kialakulhatott az élet.
A NASA nemrég bejelentette, pénzügyi juttatásokat folyósított a SETI intézetének annak érdekében, hogy az exobolygókra irányuló kutatásaik során keressék fel az élet potenciális nyomait.
Az amerikai űrhivatal komoly lépéseket tett már korábban is az ügy kapcsán, most azonban magasabb fokozatba kapcsolhattak. Általában olyan biológiai jeleket vizsgálnak, amelyek az élet létrejöttének alapfeltételei közé tartozhatnak – ilyen például a metán vagy az oxigén gázok jelenléte.
A Földünkön jelentős mértékben befolyásoljuk az atmoszférát a levegő szennyezésével, a felszínen éjszaka mesterséges fények visszaverődéseit lehet észlelni, a bolygót az épületeinkkel lényegében átformáltuk, mindezek által a kozmikus lábnyomunk eltérhet más civilizációkhoz képest.
A NASA egy vadonatúj technológiai eljárást dolgozott ki, amellyel a lehetséges idegen fajok meghatározását célozták meg. Avi Loeb, a Harvard Egyetem professzora a következőképpen vélekedett a projektről:
„A technológiai lábnyomok a földönkívüli civilizációk fejlettségi szintjének és kifinomultságának megállapítására szolgálhatnak. Ilyenek lehetnek lehetnek például a légkör ipari szennyezettsége, az utcafények, a napelemek, a megaépítmények vagy a műholdak.”
A kutatócsapat tagjai elárulták, hogy legfőképpen a napelemekre és a légszennyezettségre fókuszálnak majd. Az előbbieket arra tervezték, hogy a fény bizonyos hullámhosszát elnyeljék, másokat pedig visszaverjék, így specifikus lábnyomokat hozhatnak létre, melyeket az exobolygók tanulmányozása közben az űrteleszkópok könnyedén felismerhetnének.
Ami a légszennyezettséget illeti, a természetes gázok helyett a mesterségesen előállított anyagok detektálására fognak összpontosítani. Jó példa lehet ilyen gázra a CFC halogénezett szénhidrogén-származék, melyet korábban a hűtőfolyadékokban és az aeroszolokban használtak, később viszont rájöttek, hogy széleskörű alkalmazásuk hozzájárul az ózonréteg vékonyodásához.
Az új projektben részt vevő kutatók egyenként részletes tulajdonságokkal fogják ellátni ezeket a technológiai lábnyomokat, majd az exobolygókról begyűjtött adatokat egy online könyvtárba töltik fel, ahol az asztrofizikusok eldönthetik, mely planétákat lesz érdemes tüzetesebben átvizsgálni.
Kapcsolódó hír:
