A Marsnak is lehetett gyűrűje a csillagászok szerint
Kutatók bebizonyították, hogy a vörös bolygó a múltban teljesen máshogy nézhetett ki, mint azt előre gondolták.
Kutatók bebizonyították, hogy a vörös bolygó a múltban teljesen máshogy nézhetett ki, mint azt előre gondolták.
Az asztronómusok a Marsot már évtizedek óta tüzetesen tanulmányozzák, most azonban éppen a két szabálytalan holdját vették górcső alá, közülük is a Deimost nézték meg alaposabban, amely egy meglehetősen furcsa pályán kering a bolygó körül.
A SETI és az amerikai Purdue Egyetem közös kutatásában rájöttek, hogy valószínű azért van a Deimosnak ilyen különös pályája, mert több milliárd évvel ezelőtt a Marsnak a gázóriásokhoz hasonlóan gyűrűi lehettek.
A csillagászok a Phobost és a Deimost 1877-ben fedezték fel és először úgy gondolták, hogy kisbolygókról lehet szó, melyek egy idő után elkezdtek a Mars körül keringeni. Később a marsi egyenlítővel azonos pályájukat vizsgálva megállapították, hogy a két hold egészen biztosan nem a vörös bolygóval megegyező időben jöhetett létre.
A Deimos kapcsán az a legfurcsább, hogy a pályájának két fokos dőlési szöge van, bár ezt eddig nem gondolták, hogy a kialakulásához köthető.
Most azonban a SETI kutatója és a tanulmány főszerzője, Matija Ćuk, valamint a mögötte álló kutatócsapat fényt deríthetett erre a rejtélyre. A Phobos magassága folyamatosan csökken a Marshoz képest, amelynek következtében 70 millió év múlva olyan közel kerül majd a bolygóhoz, hogy a gravitációs erők hatására egyszerűen darabokra hullhat szét, így létre fog jönni egy gyűrű a planéta körül.
A tudósok úgy gondolják, hogy ez az esemény a múltban már többször is megtörténhetett és a Mars holdjai rendszeresen gyűrűt formáznak, amelyek egy idő után ismét összeállnak egy égitestté, ezáltal lényegében létrejön egy állandó körforgás.
Ez megmagyarázná a Deimos rendszertelen pályáját is. A SETI és a Purdue Egyetem csillagászai egy szimulációt futtattak le, amelyből kiderült, hogy az egyik ciklus során a Mars gyűrűjéből születhetett egy újabb hold, amelyet később magából kifelé nyomhatott. Ezután ez az égitest a vörös bolygó körüli pályára állhatott és a Deimosszal úgynevezett orbitális rezonanciába kerülhetett.
Az új belső hold hússzor nagyobb lehetett, mint a Phobos, ennek következményeképpen lehetett képes arra, hogy két fokkal megváltoztassa a Deimos pályájának dőlési szögét.
Mindezek alapján elmondható, hogy a Mars történelmének nagy részében gyűrűvel rendelkezett.
A tudósok már nagyon várják a 2024-re tervezett japán missziót, mely során egy űrszondát kívánnak eljuttatni a Phobosra, ahonnan kőzetmintákat vehetnek, majd azokat visszahozzák a Földre. Ha sikeres lesz ez a küldetés, akkor sokkal többet tudhatunk meg a vörös bolygó rejtélyes múltjáról.
Kapcsolódó hír:
