Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
361,95 Ft
Euró
389,49 Ft
Font
453,81 Ft
Bitcoin
63,969 $

A magyar tudós, akinek a Pfizer 95%-os hatékonyságú vakcináját köszönhetjük

Hatalmas bizakodás alakult ki a koronavírus-járvány ellen vívott harc terén, amikor a két amerikai gyártó, a Moderna és a Pfizer is egymás után bejelentette, hogy 90%-os hatékonyságot mutat a vakcinájuk. Azt azonban nem tudja mindenki, hogy ebben egy magyar tudósnak is óriási szerepe volt.

Róma, 2020. november 18. A Pfizer logója az amerikai gyógyszergyártó cég Róma Labaro városrészében lévõ székházán 2020. november 18-án. A Pfizer és a német Biontech cég bejelentette, hogy napokon belül sürgõsségi jóváhagyást kér az Egyesült Államok és az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságától az általuk kifejlesztett koronavírus elleni vakcina használatára. A BNT162b2 elnevezésû oltóanyag a klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján meghaladja a 90 százalékos hatékonyságot. MTI/EPA/ANSA/Claudio Peri
Egészség/Életmód

Nagy Noel

Szerkesztő

Hatalmas bizakodás alakult ki a koronavírus-járvány ellen vívott harc terén, amikor a két amerikai gyártó, a Moderna és a Pfizer is egymás után bejelentette, hogy 90%-os hatékonyságot mutat a vakcinájuk. Azt azonban nem tudja mindenki, hogy ebben egy magyar tudósnak is óriási szerepe volt.

A 65 éves Dr. Kariko Katalin neve nem forog gyakran a médiában, holott egy olyan technológiát köthetünk a nevéhez, amely potenciálisan a koronavírus-járvány legyőzésének kulcsa lesz: az ő hosszas kutatómunkájának köszönhető ugyanis a Pfizer és a Moderna vakcinája által alkalmazott hírvivő vagy mRNS technológia. Soron kívül Saját házában késeltek halálra egy várandós nőt, nagy erőkkel keresik a tettest

A Pfizeráltal adott rövid magyarázat szerint az mRNS egy olyan, hosszú molekula, amely egyedi sorrendben összekapcsolódó nukleotidokból áll, hogy közvetítse a genetikai utasításokat egy vagy több a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ez a SARS-CoV-2 vírus esetében a tüskefehérje vagy annak egy része, az úgynevezett receptorkötő fehérje.

Amint az oltóanyagban lévő mRNS a test sejtjeibe kerül, a sejtek az utasításokat követve előállítják a fehérjéket vagy antigéneket, amelyek aztán a sejtfelszínen megjelenhetnek, azokat a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre a vakcina antigénre.

Az mRNS-t egyébként még 1961-ben fedezték fel, és nagyon sok tudós próbálkozott az ilyen jellegű vakcinák létrehozásával, ám Dr. Kariko volt az, aki Drew Weissmannal közösen egy olyan metódust fejlesztett ki 2005-ben, amellyel biztonságossá vált a szervezet számára a szintetikus mRNS – írja a New York Post.

Derrick Rossi, az egyik legelismertebb amerikai molekuláris biológus úgy fogalmazott a lapnak, hogy szerinte ezért kémiai Nobel-díjat kellene kapnia a magyar tudósnőnek, akinek felfedezését szerinte nagyon sokan nem vették elé komolyan, mindössze 2010-ben ismerték fel a benne rejlő potenciált a Moderna megalapításakor.

A helyzet érdekessége, hogy egészen a nemrég beérkezett hírekig, hogy a Moderna és a Pfizer-BioNTech kiemelkedő hatékonyságot mutat, nem igazán foglalkozott senki Dr. Kariko munkájával. Maga a magyar tudósnő is mesélt egy szomorú történetet ezen a téren a lapnak:

„A Pennsylvaniai Egyetem korábbi vezetője nagyon rosszul bánt velem, egy ponton el is vette tőlem a laboratóriumomat. Ez volt az a hely, ahol a legfontosabb felfedezéseimet tettem, ám ő ezeket nem fogta fel. Azt mondta nekem, hogy el kell mennem egy másik, kisebb irodába” – nyilatkozta, valamint hozzátette, hogy megkérte az új vezetőt arra, hogy visszarakják a régi helyére, ám nemleges választ kapott.

Annak ellenére, hogy neki köszönhető elsősorban a vakcinák által alkalmazott mRNS technológia, nagyon kis szeletet kapott a gyártók bevételeiből. Míg a BioNTech tulajdonosa, és a Moderna fő befektetői dollármilliárdosokkal váltak, addig Dr. Kariko nevetve annyit mondott, hogy talán 3 millió dollárt kaphatott részesedésként.

Ennek ellenére van bizakodni valója, ugyanis a BioNTech felkérte, hogy legyen az egyik vezérigazgató-helyettes a cégnél, habár még mindig nincs feltüntetve a német cég weboldalán a neve. A pozíciónak köszönhetően viszont akár 5-10 millió dollárt kaphat a munkájáért.

Amennyiben viszont sikerül a koronavírus-járványt ezen a technológián alapuló vakcinákkal legyőzni, akkor a tudományos felfedezése szinte kifejezhetetlen pénzben. Magyarország szempontjából ez azért is jó, mert elmondhatjuk büszkén, hogy egy magyar származású tudósnak köszönhetjük a világ megmentését – annak ellenére, hogy az áttöréseit Amerikában érte el. Dr. Kariko Katalin egy olyan ember, akire a magyar nép büszke lehet.

Dzsudzsákék sem tudták megállítani a Ferencvárost, kiütötték a Debrecent

A Debrecen sem tudott mit kezdeni a Ferencvárossal, 4-1-es vereséget szenvedtek, és távolabb kerültek a dobogótól.

Ezekkel a gólokkal lett bajnok a Real Madrid (videó)

A Real Madrid meccse nem volt a legsimább a Cadiz ellen, mégis 3-0-ra nyertek, majd a Barcelona vereségével bajnoki címet ünnepelhettek.

Életveszélyes állapotba került két gyermek egy ceglédi autóbaleset miatt

Többeket mentőhelikopterrel vittek kórházba a Cegléden történt súlyos baleset miatt, két gyerek életéért küzdenek az orvosok.