A Föld vízkészlete csillagközi szerves anyagokból alakulhatott ki
Bolygónk nélkülözhetetlen összetevőjét, a vizet az élet alapköveként tartják számon, az viszont kérdéses, pontosan honnan származhat ez a létfontosságú molekula.
Bolygónk nélkülözhetetlen összetevőjét, a vizet az élet alapköveként tartják számon, az viszont kérdéses, pontosan honnan származhat ez a létfontosságú molekula.
Japán kutatók nemrég bebizonyították, hogy víz és petróleum keletkezhet magas nyomás és hőmérséklet mellett sűrű felhőkben, ezzel magyarázatot adhattak a megoldatlan problémára.
A tudósok eredetileg úgy gondolták, aszteroidák becsapódásainak sorozata után jöhetett létre Földünkön a víz. A hipotézis szerint ezek az űrsziklák az univerzum fagyos zónájából vándorolhattak el a Naprendszerig, felszínükön vastag jégréteggel. Miután összeütköztek a teljesen száraz, felhevült bolygónkkal, ez a jég elolvadhatott, és állandó víztartalékként halmozódhatott fel.
Komoly gondok is vannak ezzel a teóriával, mivel aRosettához hasonló, aszteroidákon landoló űrszondák által begyűjtött minták alapján a kozmikus kődarabokon található víz a Föld óceánjaihoz viszonyítva eltérő izotopikus aránnyal rendelkezik.
A Hokkaidó Egyetem kutatói éppen ezért egy másféle megközelítéssel szerették volna megmagyarázni a jelenségeket. A csillagködökben lévő molekuláris felhők kulcsszerepet játszhattak a Nap kialakulásában is. Mivel a világűr fagyos zónája szintén tele van szerves anyaggal, a Föld vízrétege akár belőlük is képződhetett.
Ahhoz, hogy le tudják tesztelni ötletüket, a csillagközi molekuláris felhők alkotóelemeinek viselkedését szimulálták le laboratóriumi körülmények között. Szén-monoxid, ammónia és víz komponensű jeget hoztak létre, majd extrém erőhatásoknak tették ki az anyagot.
400 Celsius-fokra hevítették ezt a szerves masszát, miközben egy gyémántcellával nyomást fejtettek ki rá. 100 Celsius-fokig egyben maradt a keverék, 200 Celsius-fokon már két fázisra, úgymint vízre és olajra bomlott, majd 350 Celsius-fokon a víz nagyobb cseppekké formálódott, végül pedig 400 Celsius-fokon fekete, sűrű olaj alakult ki, ami a Föld belsejében lévő kőolajjal teljesen egyforma kémiai tulajdonságokkal bírt.
Egy másik elmélet szerint a víz nagy része a Hold kialakulásában is közrejátszó ütközésből is származhat, de az sem kizárt, hogy a Föld már a kezdetektől fogva egy sáros, nyirkos égitest lehetett.
Hogy mi a valóság, egyelőre csupán találgathatunk, a japán kutatók viszont egy lépéssel közelebb kerülhettek az igazsághoz.