A húsfogyasztás a természet legnagyobb ellensége?
Az ENSZ jelentése szerint búcsút kellene vennünk a nagymértékű húsfogyasztástól, ha el akarjuk kerülni az ökoszisztémákban okozott további károkozást és teljes állatfajok kihalását.
A Der Spiegel összefoglalója alapján egy friss tanulmány azt állítja, húsfogyasztás a természet legnagyobb ellensége, és ide tartoznak a biohúsok is – kizárólag a növényi alapú táplálkozás segíthet a biodiverzitás és az ökológiai értelemben vett érzékeny területek drámai mértékű csökkentésében.
A Chatham House szerdán közzétett tanulmánya szerint a húsipar és az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok váltak a természet óriási mértékű pusztításának fő mozgatórugóivá, a biodiverzitás és a természetes élőhelyek csökkenésének mértéke soha nem volt olyan drámai, mint az elmúlt 50 évben. Ennek elsősorban a természetes ökoszisztémák kárára folyamatos növekedésben lévő, takarmánytermelési és legeltetési célra alkalmazott területek az okai.
A növényvédő szerekre és a monokultúrás termesztésre támaszkodó mezőgazdasági gyakorlatok különösen problémásak, mivel ezek nagymértékben pusztítják a jó minőségű talajt, ez pedig a még érintetlen területek további átcsoportosításához vezet. A hús előállításához ráadásul hatalmas mennyiségű fosszilis energiára, vízre és műtrágyára van szükség, ami tovább rontja a helyzetet.
Az egyre több területet felzabáló gyakorlatok legnagyobb áldozatai a madarak, emlősök, rovarok és mikroorganizmusok, illetve maga az éghajlat, hiszen a klímaváltozást nagymértékben befolyásoló üvegházhatású gázoknak mintegy 30%-a a mezőgazdaságból származik. A németországi intenzív agrikultúra is az oka annak, hogy az országban élő emlősfajok közel harmada veszélyeztetetté vált.
A szerdán közzétett jelentés szerint elsősorban a növényi alapú étrend, a mezőgazdaság környezetbarátabbá tétele és a természetvédelem nyújthat megoldást a problémára.
„A haszonállatok milliárdjainak intenzív tartása súlyos károkat okoz a környezetben világszerte”
figyelmeztet Jane Goodall etológus, főemlős-kutató.
A tanulmány arra is kitér, hogy ha nem változtatunk, a biodiverzitás csökkenése innentől már csak gyorsabb lesz, az ökoszisztémák módszeres pusztításával pedig veszélybe kerülhet a bolygó lakosságának élelmiszer-ellátása is.
Az étkezési szokások széleskörű megváltoztatása még egy meghatározó előnnyel jár: az újabb és újabb világjárványok megjelenésének kockázata is csökkenhet, ha hajlandóak vagyunk békén hagyni a természetes élőhelyeket és vadállatokat is.
„Még soha nem volt annyira nyilvánvaló, hogy az emberiség és az állatok, a vadállatok és a haszonállatok jóléte ilyen mértékben összefügg, mint most, amikor a világ nagy része a koronavírus ellen küzd”
mondta Philip Lymbery, a Compassion in World Farming szervezet vezetője.
A jelentés az élelmiszerpazarlás problémájának megoldását is sürgeti, több tíz kilogramm ételt is kidobunk fejenként évente. Legújabb elemzések szerint gazdasági összefüggés van a jómódúság és az élelmiszerpazarlás mértéke között: minél gazdagabb valaki, annál több ételt dob a szemétbe.
