Hosszú hónapokig, akár évekig is védhetnek minket az antitestek a koronavírustól

Hart Jackson, a torontói Sinai Kórház szakorvosa hónapokon keresztül egy apró tűvel bökdöste a mutatóujját, hogy az így kinyert vérmintákat megvizsgálva közelebb kerüljön a tudomány egyik legfontosabb megválaszolatlan kérdéséhez – vajon meddig tarthat ki a koronavírussal szembeni immunitás?

Jackson márciusban kapta el a koronavírust azután, hogy feleségénél és gyermekénél száraz köhögés és láz lépett fel. Felépülése után áprilisban megneszelte, hogy kollégái a Torontói Egyetemen antitestteszttel kapcsolatos kutatásokat indítottak, amellyel az újrafertőződési kockázatokat követték nyomon. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

Jackson is csatlakozott önkéntesként a tanulmányhoz, amely alatt rájöttek, hogy szervezetében még 10 hónappal a diagnózist követően is jelen voltak az antitestek. Nemcsak neki, hanem szakmabeli társai is hasonló eredményekről számoltak be, bár esetükben a neutralizáló antitestek szintje valamelyest csökkent a véráramban.

A korábbi kutatások során körülbelül négy hétig tartó védettséget állapítottak meg a felgyógyulás után, viszont néhány esetben, például majmoknál kiderítették, hogy még alacsony antitest-koncentráció mellett sem tudtak újrafertőződni a Sars-CoV-2 vírussal, ami arra utalhat, hogy a természetes immunitás egy bizonyos idő elteltével magától kialakulhat.

Mindez megmagyarázná, miért hallunk egyre kevesebbszer olyan incidensekről, amikor valaki kétszer is elkapta a koronavírust. Mindig az első fertőzés számít a legintenzívebbnek, a későbbiek már csak enyhe tünetekkel járnak, pontosan úgy, mint például más vírusos megbetegedéseknél.

A vakcinák térnyerésével és a természetes immunitással egyetemben létrejöhet a nyájimmunitás, ezáltal minimális rizikóvá zsugorodhat a jelenlegi pandémia, és az egyszerű megfázás szintjén kezelhetjük majd a jövőben.