Egy újabb koronavírus elleni vakcina, ami sok magyar érdeklődését keltheti fel

Nem kizárt, hogy később akár a Moderna vakcinája is a választható oltások között fog szerepelni, így nézzük meg, hogy jelenleg mit is lehet pontosabban tudni róla.

A Virológia Pécs Facebook oldalon egy újabb remek szakértői elemzés jelent meg, mely a Moderna vakcinájára tér ki, ami a Pfizerhez és az AstraZenecához hasonlóan az egyik legnépszerűbb oltóanyag lehet a Földön. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

A Moderna mRNS alapú vakcinája már Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezésre került. December 30-án jelent meg a klinikai hármas tesztfázist értékelő tudományos publikáció, a New England Journal of Medicine tudományos lapban így ezúttal ezt a vakcinát szemlézzük – olvasható az elemzésben.

A Moderna vakcinája a Pfizer és az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik, 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni a világ számos országába. Az EU megállapodása szerint minden bizonnyal hazánkban is találkozhatunk majd vele.
A Moderna vakcina, technológiáját és működését tekintve a Pfizer vakcinához hasonlóan, egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást.

A múltkori Pfizer-posztban ezt részleteztük, illetve alább, a források közt egy kiváló, ábrás magyarázó oldalt is találhatnak ennek szemléltetésére. A „csomagolásként” szolgáló lipid nanotechnológia itt valamivel kedvezőbb a tárolás szempontjából, így az 6 hónapig -20 C-on történhet – derült ki a pécsiek bejegyzéséből.

A vizsgálatot összesen 30 420 emberen végezték, közülük 14 550 kapta az mRNA-1273 névre hallgató vakcina készítményt, míg másik felük placebot. A vizsgálati csoportba, a COVID szempontjából magas kockázatúnak számító krónikus betegséggel élőket is bevontak, így krónikus tüdőbetegséggel, súlyos szívbetegséggel, súlyos elhízással, diabétesszel, súlyos májbetegséggel élőket és HIV vírussal fertőzött személyeket is. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak.

A vakcina két dózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni és a lezajlott klinikai teszt eredményei alapján, a teljes vizsgált populációra nézve 94%-os védelmet nyújtott COVID-megbetegedés ellen. A súlyos megbetegedés ellen 100%-ban védelmet nyújtott. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14.nap után figyelhető meg.

Oltási reakció tekintetében, súlyos mellékhatásról nem számoltak be, és az enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatások is 1-3 napos intervallumban elmúltak. Összehasonlítva a bárányhimlő ellenes vakcina oltási reakcióival, az első dózis annál kedvezőbb, míg a második dózis azzal hasonló gyakorisággal hozott enyhe vagy közepes oltási reakciókat.

Összefoglaló: A Modernam RNA-1273 vakcinája, egy harmadik generációs mRNS alapú vakcina, melynek a jelenleg elérhető hasonló készítménynél némileg jobb tárolási tulajdonságai vannak. 2021-ben egymilliárd dózis gyártását tervezi a cég, így a vakcina palettán ez a készítmény is egy jelentős szeletet foglal majd el. A vizsgálat szerint a COVID megbetegedéstől 94%-ban véd, illetve a súlyos betegségtől teljes mértékben.

Limitációk: Más, eddig nem vizsgált csoportokban milyen a hatékonyság és biztonságosság? Várandós édesanyák, 18 év alatti személyek stb. Azok, akik nem kapják meg a második dózist, milyen arányban védettek? A jelenlegi vizsgálati elrendezés erre nem tért ki, de az adatok azt sugallják, hogy van esély egy elfogadható szintű védelem kialakulására akár egy dózis után is – természetesen ezt külön is vizsgálni kell.

Véd-e a vakcina a tünetmentes fertőződéstől és a vírus továbbadásától a nem vakcinált egyének felé? Meddig tart a vakcina által nyújtott védelem? – a megfigyelési fázisban kaphatunk rá választ