Újabb módszerrel irthatóak ki a szervezetből az agresszív ráksejtek?
Ausztrál kutatók rájöttek, hogy egy szuperporózus anyaggal szállított CRISPR-rel szinte maradéktalanul elpusztíthatóak a rákszövetek.
Ausztrál kutatók rájöttek, hogy egy szuperporózus anyaggal szállított CRISPR-rel szinte maradéktalanul elpusztíthatóak a rákszövetek.
A vírusok általában természetes úton törik fel a sejtmembránt, ezáltal arra kényszerítik az egészséges sejteket, hogy szaporítsák el az örökítőanyagaikat. A szóban forgó CRISPR technológia esetében egy adenovírushoz köthető kórokozót (AAV) alkalmaznak közvetítőként, ami azonban káros immunreakciót válthat ki, és mivel egy gyakori vírusról beszélünk, melyre az emberek többsége már immunis, még célba érés előtt hatástalanná válhat.
Ezért gondolták úgy az RMIT Egyetem és a CSIRO tudósai, hogy a vírus közvetlen bejuttatása helyett inkább egy közvetítőanyagot kellene használni – jelen esetben az úgynevezett szerves fémkeretre (MOF) esett a választásuk, amivel a CRISPR egységeit a ráksejtekbe csempészhetik.
A ChemComm tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy az MOF-ek a méretükhöz képest extrém nagy felülettel rendelkeznek – lényegében egy teáskanálnyi MOF-ben egy futballpályányi anyag összpontosul. Ezen tulajdonságuknak köszönhetően kiválóak a molekulák befogására, ezért nem véletlen, hogy az MOF-eket hatékony sószűrőként, illetve szén-dioxid és iható víz filterezésére is felhasználják.
A gyógyszer hatóanyagának megfelelő helyre való eljuttatásában szintén komoly potenciállal bírnak az MOF-ek, hiszen korábban bebizonyították, hogy az ibuprofen fájdalomcsillapítót gyorsabbá és hatékonyabbá teszik.
Mindezekből kiindulva a kutatók a CRISPR/Cas9 plazmid formáit töltötték bele az MOF-ekbe, majd prosztatarák-tenyészetekbe fecskendezték őket. Ezután ahelyett, hogy felszabdalták volna a DNS-eiket, a CRISPR-t úgy tervezték meg, hogy eltompítsa a LAM67R fehérje kódolásáért felelős RPSA géneket. Az előbb említett protein túlzott termelődése szoros kapcsolatban áll a rák növekedésével, és hozzájárul a daganatos szövetek környékén kialakuló vérerek fenntartásához is.
A tudósok rájöttek, hogy a CRISPR-t szállító MOF-ek hatékonyan be tudtak lépni a prosztataráksejtekbe, amelyeket könnyedén elpusztítottak. A sejtek életképessége a kezelés utáni 24 órában 72 százalékkal csökkent, a 96 órás időintervallum elérését követően pedig további 34 százalékkal esett vissza. Meglepő módon a zöld teában található EGCG hatóanyag bevonásával az eljárás effektivitását tovább tudták növelni.
Az új módszert egyelőre még csak sejtkultúrákban tesztelték, így nincs rá garancia, hogy állatokban és emberekben is működhet, viszont az elkövetkező években a kutatók fő célja az lesz, hogy ezen változtassanak.
