Újabb bizonyítékot találtak a globális felmelegedés rohamos súlyosbodására
Az emberiség történelme során először történt meg, hogy a szibériai Jeges-tenger jegesedése még októberben sem kezdődött el, ami annak köszönhető, hogy a környékbeli vizek hőmérséklete még ősz közepére is magasabbak voltak a kelleténél.
Az emberiség történelme során először történt meg, hogy a szibériai Jeges-tenger jegesedése még októberben sem kezdődött el, ami annak köszönhető, hogy a környékbeli vizek hőmérséklete még ősz közepére is magasabbak voltak a kelleténél.
A Tajmir-félsziget, Szevernaja Zemlja és az Új-szibériai-szigetek közelében elterülő Laptyev-tenger a megszokott átlaghőmérsékletekhez képest 5 Celsius-fokkal melegebbé vált idén októberben, miután 2020 júliusában megdőlt a szibériai Arktisz forrósági rekordja is.
Zachary Labe, a Colorado Állami Egyetem PhD klímakutatója a The Guardian felkeresésére elmondta, az elhúzódó fagyási folyamatok egyértelműen az emberi tevékenység következményei:
„Soha nem tapasztaltunk még ehhez foghatót a szibériai Jeges-tengeren. Az üvegházhatású gázok kibocsájtásának szisztematikus csökkentése nélkül elképzelhető, hogy a 21. század közepére megtörténhet az első jégmentes nyár ebben a régióban.”
Szibériában 2020 első félévében extrém magas hőmérsékleteket mértek, melynek hatására elszaporodtak az erdőtüzek, és egyre több helyen olvadásnak indult a permafroszt réteg, illetve a kártékony rovarok inváziója is nehezítette a helyiek dolgát.
A magas hőmérsékleteken kívül az Atlanti-óceánból érkező meleg áramlatok is jelentősen befolyásolták az arktiszi klímát, ezzel tovább nehezítve a jég kialakulását a térségben. Walt Meier, az Egyesült Államok hó- és jégadatokkal foglalkozó központjának vezető tudósa kiemelte, hogy az arktiszi jégréteg mindössze felére zsugorodott az 1980-as években mért szintekhez képest:
„Ha folyatódik a mostani tendencia, annak visszafordíthatatlan hatásai lesznek. 2007 és 2020 között a műholdas adatok alapján az elmúlt 14 év legalacsonyabb értékeit mértük 1979 óta.”
Ha a trend ugyanúgy folytatódik tovább, akkor a szakember előrejelzései szerint 2030 és 2050 között egészen biztosan lesz egy év, amikor a szibériai Arktisz jégmentes maradhat egész nyáron. Az elhúzódó jegesedés felgyorsíthatja az egyébként is rohamosan haladó globális felmelegedést – a kisebb jégmezők miatt nem lesz elegendő jégfelület ahhoz, hogy visszaverjék a beérkező napsugárzást.
