Marsi kőzetmintákat hozhat a Földre az Airbus űrszondája
Az Európai Űrügynökség mintegy 491 millió eurós szerződést kötött az Airbus vállalattal annak érdekében, hogy megtervezzék és megépítsék az Earth Return Orbitert, amellyel elsőként gyűjthetnének kőzetmintákat a vörös bolygón a NASA Perseverance roverével, majd azokat visszaszállíthatnák a Földre.
Az Európai Űrügynökség mintegy 491 millió eurós szerződést kötött az Airbus vállalattal annak érdekében, hogy megtervezzék és megépítsék az Earth Return Orbitert, amellyel elsőként gyűjthetnének kőzetmintákat a vörös bolygón a NASA Perseverance roverével, majd azokat visszaszállíthatnák a Földre.
Habár távcsövekkel már Galileo Galilei kora óta megfigyeljük a Marsot, az 1970-es évekkel kezdődően pedig különféle űrszondákat is küldtünk a felszínére, néhány Földre hullott meteoriton kívül más kőzetet nem nagyon tudtak még tüzetesebben szemügyre venni.
Ez egy komoly problémát jelent az asztronómusoknak és a geológusoknak, hiszen kutatásaikat előrelendíthetnék a kőzetek vizsgálatai, nem beszélve arról, hogy a marsi élet lehetőségével kapcsolatos elméleteket is esetlegesen könnyebben alá tudnák támasztani, ha saját kézből tanulmányozhatnák a szikladarabokat.
Pontosan ezen szeretnének változtatni az ESA és a NASA közös Mars Sample Return projektjével, melynek végső komponense az Earth Return Orbiter lesz, amit az Ariane 6 rakétával 2026-ban lőhetnek ki a világűrbe, hogy megkezdje öt évig tartó misszióját.
A Mars Sample Return program első része a NASA Perseverance rovere lesz, amivel 2021 februárjában landolhatnak a vörös bolygó felszínén. A marsjáróval olyan területeket fognak feltérképezni, ahol legnagyobb valószínűséggel kialakulhatott az élet. A roverre szerelt robotkarok segítségével kőzetmintákat gyűjthetnek be, majd zárt csövecskékbe helyezhetik őket, amiket a talajon hagynak.
A második fázis során a Surface Retrieval Lander kezdheti meg küldetését 2026-ban. A landolóegység az automatizált mintavevő Sample Transfer Arm készülékkel, valamint a Sample Fetch Roverrel és a Mars Ascent Vehicle-lel lesz felszerelve – mindegyik eszköz a felszínen történő munkákhoz lett kifejlesztve.
Miután leszálltak a mintákkal teli csövek közelébe, a Sample Fetch Rover elgurul hozzájuk, és begyűjti őket. Ezután visszatér a leszállóegységhez, ahol robotkarjaival a Mars Ascent Vehicle-ön található Orbiting Sample kapszulájába teszi a mintákat, végül felrepülnek a világűrbe, és ismét Mars körüli pályára állnak.
Ez utóbbi feladatban játszhat kulcsszerepet az Earth Return Orbiter, ugyanis amikor 2027-ben a hibrid RIT-2X ionos-kémiai alapú meghajtórendszerének köszönhetően eléri a vörös bolygót, a hat tonnás egység biztosíthatja a Surface Retrieval Lander és a Perseverance közötti kommunikációt. Amikor az Orbiting Sample az Earth Return Orbiterre tevődik át, egy biológiailag teljesen steril tárolórendszerbe kerül, ezáltal biztonságosan az Earth Entry Vehicle-re juthat.
Az Earth Return Orbiter mindezek után elhagyhatja Mars körüli pályáját, és megkezdheti útját a Föld felé. Az Earth Entry Vehicle a végső fázisban beléphet a Föld atmoszférájába, miközben az Earth Return Orbiter Nap körüli pályán marad. Miután az egység landolt a utahi sivatagban, összegyűjtik a kőzetmintákat, karanténba zárják, majd egy speciális létesítménybe szállíthatják őket, ahol áteshetnek az első vizsgálatokon.
