Romlott a magyar lakosság mentális állapota a koronavírus-járvány alatt
Az Európán eluralkodott pandémiás fáradtság hazánkra is kihat, amelynek következtében egyre több embernél alakul ki a szorongás és a depresszió.
Az Európán eluralkodott pandémiás fáradtság hazánkra is kihat, amelynek következtében egyre több embernél alakul ki a szorongás és a depresszió.
Bojti Andrea pszichológus az Infostart hírportálnak adott interjúban elmondta, az emberi faj alapvetően társas lény, ezért nehéz, amikor elzárva kell élnie mindennapjait. A mentálhigiénés helyzet egyébként nemcsak a kontinens többi országában, hanem hazánkban is jelentősen eltérő lehet régiónként, de személyenként is változó, ki hogyan éli meg a járványt.
A szakember hozzátette, a gyerekek a különböző életkorok szerint másként viselik a távolságtartást – amíg a kisebbek számára, akik még nem élnek közösségi elétet, sokkal természetesebb, hogy egyedül vannak otthon a szülőkkel, addig a kamaszoknál komolyabb lelki problémák alakulhatnak ki, ha korlátozzák a társas kapcsolataikat.
Bojti közölte, míg tavasszal a közvélemény összetartott és megtapsolták az egészségügyi dolgozókat, valamint az otthonmaradásra buzdítottak, valamint ezt mindenki be is tartotta, őszre változott a kedv és éppen az ellenkezője a jellemző Magyarországon.
Igaz, hogy a pandémiás fáradtság egyelőre még ismeretlen jelenség, viszont azt már tényként lehet kezelni, hogy nagyon sokat romlott a lakosság mentális állapota. Sokan keresik a járvánnyal kapcsolatos szorongásos tüneteikkel a pszichológusokat, a hipochondriával összefüggésbe hozható esetek száma is megnőtt.
Habár tudományos kutatások a pandémiás fáradtságról még nem készültek, Bojti szinte biztos benne, hogy hosszú távon nem csupán a fiziológiai elváltozásokkal, hanem a lelki sérülésekkel is foglalkozniuk kell majd járvány közben.