Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
365,38 Ft
Euró
393,83 Ft
Font
461,26 Ft
Bitcoin
70,431 $

Elhúzódó tünetek – már nevet is adtak a koronavírus utáni szövődményes állapotnak

Nem egy, és nem kettő beszámoló szólt már arról, hogy a koronavírus-fertőzést követően sokan hosszú hónapokig érzik a fertőzés hatását, elhúzódó tüneteket tapasztalnak egy súlyosabb lefolyású betegség esetében.

Egészség/Életmód

Nagy Noel

Szerkesztő

Nem egy, és nem két beszámoló szólt már arról, hogy a koronavírus-fertőzést követően sokan hosszú hónapokig érzik a fertőzés hatását, elhúzódó tüneteket tapasztalnak egy súlyosabb lefolyású betegség esetében.

Habár egy örökkévalóságnak tűnik a jelenlegi perspektívából, a COVID-19 járvány kitöréséért felelős SARS-CoV-2 vírus továbbra is egy új jelenségnek számít, amelynek kapcsán továbbra is rengeteg kérdőjel van a tudós társadalomban. Az egyik legfontosabb és legnagyobb ívű kérdőjel a hosszú távú tünetekhez kapcsolódik, melyet a betegségen átesettek tapasztalnak. Soron kívül Nagy tűz miatt kellett 50 embernek menekülnie egy budapesti társasházból

Egyre több kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy orvosilag és biológiailag pontosan mi állhat annak hátterében, hogy míg egyesek szemvillanás alatt kilábalnak a fertőzésből, mások hosszú hónapokig érzik az utóhatást, akár krónikus fáradtság és gyengeség, akár a szaglás és ízlelés tartós elvesztése formájában.

Ahogyan a Portfolió is utal egy félmondattal a jelenségre, sokaknak még bőven nem ér véget a koronavírus, annak ellenére, hogy hivatalosan már felépültek és negatív tesztet produkáltak. A gazdasági portál a BBC cikkében szúrta ki, hogy az állapotnak nevet is adtak: „long-COVID”, mely magyarul leginkább elhúzódó COVID-nak nevezhető.

Az elhúzódó COVID nagyon különböző formában érinti az embereket, a fáradtságon és az érzékszervek gyengülésén kívül hosszú hónapokig lehet érezni akár légzési nehézségeket, izomfájdalmakat, és mentális eredetű problémákat, mint a depresszió, szorongás vagy zavart gondolkodás.

Egy kutatásban például kimutatták, hogy a 143 vizsgált alany 87 százaléka mondta azt, hogy legalább egy koronavírus-tünetet produkált két hónappal a vírusfertőzést követően, melynek 50 százaléka panaszkodott a krónikus fáradtságra. A tanulmány ugyan a kórházi kezelésre szorultakra fókuszált, viszont a jelenség tulajdonképpen az enyhe lefolyású betegséggel küzdőknél is előfordulhat.

Ezt az utóbbi megállapítást egy ír kutatók által készített tanulmány is alátámasztja, ugyanis az általuk vizsgált korábbi koronavírus-fertőzöttek közül 10-ből 7 mondta azt, hogy a vírust követően is rendkívül fáradtak, az egyharmaduk ráadásul úgy felelt, hogy fizikailag képtelen volt munkába is menni. Ennek mentén derült ki, hogy nem feltétlen kell súlyos fertőzés, ugyanis a résztvevők egy része enyhe lefolyású volt.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozhatja ezt, mindössze annyit valószínűsítenek, főként brit kutatók, hogy attól függetlenül, hogy a vírus átment a szervezeten, még kisebb formákban megtalálható az emberben. A King College London egyik professzora szerint például aki a szaglását vesztette el, annak az idegsejtjeiben maradt a vírus, aki meg hasmenéstől szenved, annak a beleiben.

A másik problémának azt lehet felhozni, hogy mivel egyszerre több sejtünket képes a koronavírus megfertőzni, túlzott immunreakciót alakít ki a szervezet, amely viszont súlyos károkat okozhat az ember immunrendszerében, nem tud visszaállni rendesen, ennek következtében pedig beállhat a tartós gyengeség és rossz egészségügyi állapot.

Annyi látszik mindössze, hogy a koronavírus-szövődmények idővel csökkennek, viszont ennél többet jelenleg nem tud a tudomány. Folyamatosan zajlanak a kutatások annak tekintetében, hogy mi lehet a pontos oka a jelenségnek, és mit lehet majd ellene tenni utókezelés formájában, ennek eredményére viszont feltehetően egy ideig még várnunk kell.