Donald Trump látványosan enyhített Kínával szembeni korábbi kemény hangvételén, és egyenrangú nagyhatalomként beszél Pekingről, ami Ázsia több fővárosában is aggodalmat keltett. A washingtoni és pekingi vezetés a „konstruktív stratégiai stabilitás” kifejezéssel írja le az új irányt, amely az együttműködésre és a feszültségek korlátozására utal, különösen a kereskedelem és Tajvan ügyében.

A fordulat előzményei 2025 nyaráig nyúlnak vissza, amikor Marco Rubio külügyminiszter Malajziában találkozott Kína vezető diplomatájával. Akkor arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának „lehetősége van stratégiai stabilitást elérni és együttműködési területeket találni”. A megfogalmazás kezdetben kevés figyelmet kapott, később azonban alapot adott az új irányvonalnak.

A júniusi pekingi csúcson Trump és Hszi Csin-ping már a „konstruktív stratégiai stabilitás” kifejezést használta. Az ilyen diplomáciai formulák jelzésértékűek, mivel azt üzenik a két ország intézményeinek és a külvilágnak, hogy a világ két legnagyobb gazdasága és hadereje igyekszik kezelhető mederben tartani az ellentéteket.

A világ két legnagyobb gazdasága és hadereje

Trump a találkozó után elismerően beszélt a kínai elnökről, „központi szerepre született” vezetőnek nevezte. Ennél is nagyobb visszhangot váltott ki, hogy közölte, az Egyesült Államok „felfüggeszti” a Tajvannak szánt fegyvereladásokat, amelyeket tárgyalási eszközként kíván használni Kínával szemben. A Fox Newsnak azt mondta, Washington és Peking egyfajta „G-2”-t alkot, „a két nagy országot” – írja a Straits Times.

Elemzők szerint az üzenet világos, Trump alkalmazkodni kíván Kínához, és a térség országainak is ehhez kell igazodniuk. A mostani politika éles váltás az első elnöki ciklus konfrontatív megközelítéséhez képest, amelyet a 2025-ös kereskedelmi háború és Peking válaszlépései után Trump kénytelen volt mérsékelni.

Jun Sun, a Stimson Center Kína-szakértője úgy látja, Peking kedvezőbbnek értékeli a kapcsolatot, mint korábban bármikor. „Úgy tekintenek Trumpra, mint lehetőségre, hogy pozitívabb képet alakítsanak ki Kínáról. A következő két és fél évben meg akarják mutatni, hogy Kína nem olyan rossz, mint sokan gondolják” – mondta, hozzátéve, hogy a kínai vezetés különösen az amerikai kül- és nemzetbiztonsági körök véleményét próbálja befolyásolni.

Változott a két ország kapcsolata

A Fehér Ház szerint az új kapcsolat a „méltányosságon és kölcsönösségen” alapul. Ennek ellenére a versengés nem tűnt el teljesen, a Pentagon június 8-án több nagy kínai technológiai vállalatot és egy elektromosautó-gyártót is felvett a kínai hadsereghez köthető cégek listájára, ami korlátozhatja globális üzletüket.

Peking saját értelmezésében az új megfogalmazás a stabilitást és az együttműködést helyezi előtérbe. A washingtoni kínai nagykövetség közlése szerint „állandó stabilitásra van szükség, ahol a nézeteltérések kezelhetők, és a kapcsolat nem hullámvasútként működik”.

Hszi Csin-ping a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy „száz éve nem látott nagy változások gyorsulnak fel”, amely fordulatot korábban az amerikai befolyás csökkenésére utalva használta. Egyúttal a „Thuküdidész-csapda” elkerülésére szólította fel Trumpot, vagyis arra, hogy a felemelkedő és a fennálló hatalom ne sodródjon háborúba.

A legérzékenyebb kérdés Tajvan

A legérzékenyebb kérdés Tajvan maradt. Idén a Fehér Ház utasította a külügyminisztériumot, hogy ne lépjen tovább egy, a Kongresszus által már jóváhagyott, mintegy 14 milliárd dolláros fegyvercsomag ügyében. Rubio a múlt héten azt mondta, „nem tartjuk vissza, csak felülvizsgálat alatt áll”.

Trump retorikája Tajvannal kapcsolatban is változott. „Nem akarom, hogy bárki függetlenné váljon, és nekünk 9500 mérföldet kelljen utaznunk egy háborúért. Azt szeretném, ha lehűlnének a kedélyek. Azt akarom, hogy Kína is lehűljön” – fogalmazott, miután közölte, hogy a kérdést részletesen megvitatták Hszivel.

Bonnie S. Glaser, a German Marshall Fund indo-csendes-óceáni programjának vezetője szerint Trump nyilatkozatai azt mutatják, hogy átvette Hszi gondolkodásának jelentős részét Tajvanról. „Az emberek aggódnak” – mondta.

Újabb jelzésként Trump engedélyezte, hogy az Nvidia ismét nagy teljesítményű chipeket értékesítsen kínai cégeknek, ami bírálatot váltott ki mindkét párt egyes törvényhozóitól. A kínai fél egyelőre nem hagyta jóvá az importot, ugyanakkor a vállalati vezetők enyhülést érzékelnek, Jensen Huang vezérigazgató pedig az Air Force One fedélzetén utazott Kínába, amikor az elnöki gép Alaszkában tankolt.

Ázsia több országában igyekeznek felmérni, milyen hely jut számukra az új amerikai stratégiában. Shivshankar Menon, India korábbi külügyminisztere szerint úgy tűnik, az amerikai elnök „csupán gazdasági versenytársként tekint Kínára, és békés együttélésre törekszik”, miközben a tágabb ázsiai geopolitikai kérdések háttérbe szorulnak.