Az Európai Unió tárgyalói csütörtökön sem jutottak dűlőre a migránsok visszaküldését szigorító jogszabály bevezetésének időpontjáról, így a deportálások számának növelését célzó reformcsomag kulcseleme egyelőre bizonytalan helyzetben maradt.

A vita középpontjában nem maguk az intézkedések, hanem azok alkalmazásának kezdete áll, amelyben az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács eltérő álláspontot képvisel.

A hiányzó láncszem

Magnus Brunner migrációs biztos korábban úgy fogalmazott, hogy a visszaküldési rendelet jelenti a „hiányzó láncszemet” abban az átfogó reformfolyamatban, amelynek célja az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzése, valamint a legnagyobb migrációs nyomás alatt álló országok támogatása. A tervezet lehetőséget adna a tagállamoknak arra, hogy az uniós terület elhagyására kötelezett személyeket az EU-n kívüli országokban létrehozott úgynevezett visszatérési központokba küldjék, ami megoldást több állam már vizsgál, ugyanakkor civil szervezetek szerint ez visszaélésekhez és emberi jogi jogsértésekhez vezethet.

Az új szabályozás emellett szigorúbb fellépést tenne lehetővé azokkal szemben, akiket biztonsági kockázatnak minősítenek, beleértve a lakások átkutatásának lehetőségét, a hosszabb ideig tartó őrizetet és a beutazási tilalmak alkalmazását. A javaslat büntetéseket is kilátásba helyez azok számára, akik nem működnek együtt a hatóságokkal a visszatérési eljárás során – jelenti a Politico.

A jelenlegi patthelyzet

A jelenlegi patthelyzet oka, hogy az Európai Parlament az intézkedések azonnali hatálybalépését támogatja, míg a Tanács két év felkészülési időt kérne valamennyi elemre, kivéve a visszatérési központokra vonatkozó rendelkezést, amit azonnal alkalmazna. A felek szerdán és csütörtökön is tárgyaltak, azonban egyik alkalommal sem sikerült kompromisszumot találni a kezdő dátum kérdésében, jóllehet a csomag többi részéről már megegyezés született. A tárgyalók várhatóan június 1-jén ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.

Az Európai Parlament a tárgyalásokra olyan mandátummal érkezett, amelyet a jobbközép Európai Néppárt, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a szélsőjobboldali Patrióták és az Európai Szuverén Nemzetek képviselőcsoportja is támogatott, miközben a liberális és baloldali frakciók több képviselője ellenezte az irányt. A Zöldek részéről Mélissa Camara EP-képviselő élesen bírálta az egyeztetéseket, amelyeket „a tárgyalások paródiájának” nevezett.

„Ahelyett, hogy egy méltóságteljes és emberséges szövegért küzdöttek volna, inkább arra a nevetséges vitára összpontosítottak, hogy mikor lépjen hatályba a szöveg” – fogalmazott a politikus.