Eddig összesen 518 ember vesztette életét „nem természetes okból” a tanzániai általános választásokat követő, országos méretű tiltakozások során, köztük 197-en lőtt sebek következtében haltak meg – közölte a zavargásokat vizsgáló, kilenctagú bizottság elnöke, Mohamed Chande Othman. A jelentés ugyanakkor nem nevezte meg a felelősöket, és további vizsgálatokat javasolt az esetleges büntetőjogi felelősség tisztázására.

A hatóságok most először közöltek hivatalos adatot az áldozatok számáról, miközben az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek korábban azzal vádolták a biztonsági erőket, hogy durva fellépéssel több ezer kormányellenes tüntetőt öltek meg. Az október 29-én tartott választáson Samia Suluhu Hassan elnök a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 98 százalékát szerezte meg, amit az ellenzék a demokrácia „megcsúfolásának” nevezett, mivel legfőbb kihívóit kizárták az indulásból.

Elszabadult a káosz

Az államfő a voksolást akkor tisztességesnek és átláthatónak minősítette, és a zavargásokat külföldi beavatkozással magyarázta, amely szerinte a hatalom megdöntésére irányult. Ezzel szemben nemzetközi megfigyelők, köztük az Afrikai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség, már tavaly jelezték, hogy a választás nem felelt meg a demokratikus normáknak, különösen az átláthatóság hiánya miatt.

A BBC korábban több olyan felvételt is hitelesített, amelyeken rendőrök a tüntetők csoportjai felé lőttek, miközben a közösségi médiában terjedő videók szerint felfegyverzett egységek könnygázzal és éles lőszerrel oszlatták a tömeget. A felvételeken hallható lövések és a menekülő emberek képei éles ellentétben álltak azzal a stabil és békés képpel, amelyet Tanzánia közel hat évtizeden át igyekezett fenntartani magáról.

Samia Suluhu Hassan a jelentés átvétele után úgy fogalmazott, az erőszak „megrázta nemzetünket”, ugyanakkor megvédte a biztonsági szervek fellépését, mondván, azok megakadályozták, hogy az ország anarchiába süllyedjen.

„Tanultunk. A bizottság arról tájékoztatott bennünket, hogy az erőszakot olyan személyek tervezték, hangolták össze, finanszírozták és hajtották végre, akiket bűncselekmények elkövetésére képeztek ki és szereltek fel” – jelentette ki, hozzátéve, hogy céljuk „vezetői vákuum létrehozása” és az ország „kormányozhatatlanná tétele” volt, és felelősségre vonásuk elkerülhetetlen.

Egy külön bűnügyi vizsgálati testület jött létre

Az elnök bejelentette egy külön bűnügyi vizsgálati testület felállítását is, amely feltárja a zavargásokhoz kapcsolódó bűncselekményeket, beleértve az üzletek kifosztását, az infrastruktúra megrongálását és a halálesetek körülményeit. „A vizsgálat ki fog terjedni a gyermekáldozatok halálára, az eltűnt holttestekkel kapcsolatos állításokra, valamint az emberrablási vádakra is, beleértve a zavargások közvetlen helyszínein túli eseteket” – mondta.

Rengeteg a sérült

Othman közlése szerint az 518 áldozat közül 490 férfi, 21 gyermek és 16 biztonsági tiszt volt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tényleges szám magasabb lehet, mivel egyes temetésekről nem értesítették a hatóságokat. Több mint 2000 ember megsérült, köztük 120 rendfenntartó.

A jelentés az erőszak mögött gazdasági, politikai és társadalmi okokat azonosított, köztük a politikai reformok iránti igényt, a munkanélküliséget és a „hazafiság hiányát”, ugyanakkor megállapította, hogy a demonstrációk nem voltak békések és jogszerűek, ezért nem élvezhettek törvényi védelmet. Az ellenzéki Chadema párt az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a dokumentum „eltussolás”, és „a rezsim bűneinek tisztára mosására tett kísérlet”.

Az ellenzéki pártok

Az ellenzéki pártok már a bizottság felállításakor kétségbe vonták annak függetlenségét, hangsúlyozva, hogy „nem lehet független vagy pártatlan egy olyan helyzetben, ahol a vizsgált bűncselekmények elsődleges gyanúsítottja maga a kormány”. A fiatal tüntetők többsége szerint a 60-as évek óta lényegében egypárti dominancia alatt álló politikai rendszer váltotta ki elégedetlenségüket.

A két legismertebb ellenzéki vezető nem indulhatott a 2025-ös választáson, mivel Tundu Lissu hazaárulás vádjával továbbra is őrizetben van, amit tagad, míg Luhaga Mpina jelöltségét technikai okokra hivatkozva utasították el.

A bizottság javasolta, hogy az áldozatok részesüljenek ingyenes orvosi és pszichoszociális ellátásban, továbbá jelöljenek ki nemzeti gyásznapot az elhunytak emlékére. Emellett egy új alkotmány elfogadását indítványozta 2028-ig, a következő általános választások előtt, valamint egy megbékélést elősegítő testület létrehozását.