Szomáliában több mint 6,5 millió ember kényszerül nap mint nap éhezni az elhúzódó aszályok, az ismétlődő esőzések elmaradása és a fegyveres konfliktusok következtében, miközben a gyermekek milliói akut alultápláltság kockázatával néznek szembe egy gyorsan romló humanitárius helyzetben.

A pásztorkodásból élő családok számára az állatállomány jelentette az élelmet, a tejet és a jövedelmet, ugyanakkor ami korábban a megélhetés alapját adta, mára a veszteség és a kilátástalanság jelképévé vált.

A válság nem csupán Kismayót érinti, hanem az egész országot sújtja, ahol a lakosság mintegy harmada súlyos élelmezési bizonytalansággal küzd, és egyre több háztartás nem képes fedezni a legalapvetőbb napi szükségleteit sem. Több mint 2 millió ember a legsúlyosabb, éhínséget közvetlenül megelőző állapotban van, amiben a családok szélsőséges hiánnyal szembesülnek, és gyakran kényszerülnek lakóhelyük elhagyására abban a reményben, hogy túlzsúfolt segélytáborokban találnak menedéket.

A helyzet több mint súlyos

A gyermekek különösen veszélyeztetettek, az ENSZ becslése szerint 1,8 millió öt év alatti gyermek esetében áll fenn az akut alultápláltság kockázata, ami közvetlen életveszélyt jelent. Francesca Sangiorgi, a Save the Children humanitárius igazgatója szerint „az országban egymást követő esős évszakok maradtak el”, és még amikor csapadék érkezik is, az gyakran egyenetlen és túl késői ahhoz, hogy helyreállítsa az addigra már összeomlott megélhetési formákat.

Hozzátette, „a gyermekek helyzete rendkívül aggasztó, országszerte terjednek a gyermekkori betegségek, az iskolai lemorzsolódás rendkívül magas, és tovább emelkedik az aszály miatt”, ugyanakkor hangsúlyozta, biztosítani kell a hozzáférést az egészségügyi, táplálkozási és oktatási szolgáltatásokhoz.

Milliók hagyták el az otthonaikat

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet adatai szerint több mint 3,8 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, ami a teljes népesség mintegy 22 százalékát jelenti, és sokakat már többször is áttelepítettek, mivel a segélyforrások kimerülnek, az ellátás pedig egyre szűkösebbé válik. A másodlagos belső menekülés egyre gyakoribb, miközben az alapvető szolgáltatások és árucikkek mennyisége csökken, az árak pedig folyamatosan emelkednek – jegyezte meg az Al Jazeera.

A válság alapvetően az éghajlati sokkok következménye, Szomáliában az elmúlt években három egymást követő esős évszak is kudarcba fulladt, kiszárítva folyókat, kutakat és legelőket, ami az állattartásra épülő közösségek számára azonnali megélhetési összeomlást eredményezett. A fegyveres konfliktusok, köztük az al-Shabaab jelenléte, tovább nehezítik a humanitárius hozzáférést, és újabb közösségeket kényszerítenek menekülésre.

Nincs javulás, csak káosz

A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi gazdasági környezet romlása is, mivel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújához kapcsolódó globális gazdasági válság ellátási láncokat akasztott meg, ami növelte a szállítási és üzemanyagköltségeket, és megdrágította a segélyszállítmányok célba juttatását.

Az Orvosok Határok Nélkül jelentése szerint Szomália egyes részein akár 50 százalékkal is emelkedtek a szállítási költségek, miközben 2025 eleje óta több mint 200 egészségügyi és táplálkozási intézmény zárt be a finanszírozás drasztikus csökkenése miatt.

Az ENSZ szomáliai segélyterve jelenleg mindössze a szükséges források 20 százalékával rendelkezik, a 1,42 milliárd dolláros igényből eddig csupán 288 millió dollár érkezett be, ezért a támogatásra kijelölt emberek számát 6 millióról 1,3 millióra kellett csökkenteni.

Alapvető dolgok hiányoznak

Tom Fletcher ENSZ humanitárius vezető márciusban úgy fogalmazott, „ezek a korlátozások károsítják a humanitárius ellátási láncokat, csökkentik a rászorulókhoz eljuttatható készleteket, emellett növelik az energia- és élelmiszerköltségeket a régióban, jelenleg tényleg tényezők tökéletes viharával állunk szemben, és komolyan aggódom”.

Miközben a szükségletek gyors ütemben nőnek, a humanitárius válasz 75 százalékkal visszaesett, így milliók maradnak támogatás nélkül egy olyan országban, amely nagymértékben függ az importált élelmiszertől és a nemzetközi segítségtől, és ahol minden további forráskiesés azonnal életeket sodor veszélybe.