Az elmúlt órákban Izrael több légicsapást hajtott végre Libanon területén, különösen az Iqlim al-Tuffah régióban. A térségben az utóbbi napokban tapasztalható katonai aktivitás fokozódása egy szélesebb stratégiai összefüggés része, hiszen az izraeli hadsereg állítása szerint olyan infrastruktúrát támad, amit a Hezbollah stratégiai jelentőségű létesítményként használ, beleértve rakétakilövőket és nagy hatótávolságú fegyverrendszereket.

Libanonban az elmúlt napokban visszatérő kérdésként merült fel, hogy a Hezbollah miként reagálna abban az esetben, ha Izrael közvetlen támadást indítana Irán ellen. Ugyanakkor legalább ennyire hangsúlyos az a dilemma is, hogy Izrael vajon megelőző csapásokkal próbálja-e semlegesíteni az északi frontról érkező potenciális fenyegetéseket, még mielőtt azok aktiválódnának.

Közben az iráni állami hírügynökség, az Islamic Republic News Agency (IRNA) egy, az elnöki hivatalhoz közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Maszúd Pezeskian iráni elnök sértetlen maradt. A jelentés röviden és tényszerűen fogalmazott, miközben a régióban egyre erősebbek a találgatások a konfliktus valódi célpontjairól.

Az USA is beszállt

Források szerint az Egyesült Államok szerepvállalása nem pusztán katonai jellegű, hanem politikai célt is szolgálhat. Egyes értesülések alapján az amerikai részvétel célja az iráni rezsim megdöntése lehet. A források úgy vélik, a támadások olyan területekre koncentrálódtak, ahol Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője tartózkodhatott.

Több ország ugyanakkor óvatosságra intette Washingtont, és azt firtatta, mi lenne a forgatókönyv, hiszen nincs garancia arra, hogy a legfelsőbb vezető eltávolítása automatikusan egy Egyesült Államok-barát kormány létrejöttéhez vezetne.

Az USA belpolitikájában is érezhető a feszültség. Többen arra figyelmeztetnek, hogy nincs biztosíték arra, hogy Washington következmények nélkül kivonulhatna egy ilyen konfliktusból – különösen, ha amerikai katonák megsérülnek vagy életüket vesztik. Ez komoly politikai nyomást helyezne Donald Trumpra, aki korábban azt hangsúlyozta, azért választották meg, hogy véget vessen annak, amit ő „ostoba külföldi háborúkként” írt le. A saját MAGA-mozgalmán belül is sokan úgy tekintenek egy Irán elleni háborúra – ami földrajzilag „fél világnyira” zajlana – mint egy felesleg akcióra.

Komoly erőket mozgósítanak

Trump ugyanakkor a közös amerikai–izraeli csapásokat azzal indokolta, hogy azok célja „az iráni rezsim közvetlen fenyegetéseinek elhárítása”. A kijelentés egyértelművé teszi, hogy Washington hivatalos álláspontja szerint a műveletek védelmi jellegűek.

A fejleményekről a Al Jazeera élő tudósításban számolt be, amely részletesen ismertette a katonai és politikai reakciókat, valamint a regionális és nemzetközi visszhangot. A beszámoló szerint Irán egészségügyi minisztériumának szóvivője – a Tasnim hírügynökség jelentése alapján – közölte, hogy a kórházakat riadókészültségbe helyezték, és mentőket vezényeltek ki.

Az elnök további, rendkívül határozott kijelentéseket is tett. „El fogjuk pusztítani a rakétáikat, és a földdel tesszük egyenlővé a rakétaiparukat. Meg fogjuk semmisíteni a haditengerészetüket. Biztosítani fogjuk, hogy a térség ‘terrorista’ megbízottjai többé ne destabilizálhassák a régiót vagy a világot. Gondoskodni fogunk arról, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverhez. Ez egy nagyon egyszerű üzenet. Soha nem lesz nukleáris fegyverük. Ez a rezsim hamarosan megtanulja, hogy senki sem kérdőjelezheti meg az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek erejét és hatalmát.”