126-ra nőtt azoknak a halálos áldozatoknak a száma, akik az Egyesült Államok haderejének, a Trump‑adminisztráció idején végrehajtott, feltételezett droghajók elleni csapásaiban vesztették életüket. A hétfői katonai megerősítés alapján a szám 116 olyan embert tartalmaz, akik azonnal meghaltak legalább 36 támadás során, amelyeket szeptember eleje óta hajtottak végre a Karib‑tengeren és a Csendes‑óceán keleti térségében. Az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága közlése szerint további 10 ember feltehetően meghalt, miután a támadásokat követően nem találták meg őket a keresőcsapatok.

A hadsereg arról is beszámolt, hogy a december 30‑án végrehajtott művelet során 8 feltételezett áldozat a vízbe ugrott, amikor az amerikai erők 3, drogcsempészettel gyanúsított hajót támadtak meg. Ezt a számot korábban nem hozták nyilvánosságra, noha a művelet bejelentésekor a hadsereg azt közölte, hogy az amerikai parti őrség keresett túlélőket. A másik két, feltételezetten elhunyt személy olyan hajókon tartózkodott, amelyeket október 27‑én, illetve az elmúlt pénteken ért támadás.

Trump nem kegyelmez

Donald Trump amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „fegyveres konfliktusban áll” a latin‑amerikai kartellekkel, és a csapásokat a kábítószer‑áramlás megfékezéséhez szükséges lépésként indokolta. Az adminisztráció ugyanakkor kevés bizonyítékot mutatott be arra vonatkozóan, hogy a támadások során valóban „narkoterroristákat” öltek meg.

A műveletek jogszerűségét és hatékonyságát több kritikus is megkérdőjelezte, részben azért, mert a halálos esetekért felelős fentanil többnyire szárazföldi útvonalon, Mexikón keresztül jut az Egyesült Államokba, ahol a drogot Kínából és Indiából importált vegyi anyagokból állítják elő – írja az NDTV.

A kampány különösen nagy felháborodást váltott ki azt követően, hogy kiderült: a legelső hajótámadás túlélőit az amerikai hadsereg egy második csapással iktatott ki. A Trump‑adminisztráció és több republikánus törvényhozó szerint ez jogszerű és szükséges volt, míg demokrata politikusok és jogi szakértők szerint a cselekmény gyilkosságnak, sőt akár háborús bűncselekménynek minősülhet.

A hajók elleni támadások

A hajók elleni támadások egy olyan katonai jelenlétnövekedés részeként kezdődtek, amelyet Latin‑Amerikában évtizedek óta nem látott mértékű amerikai erőkoncentráció kísért. A nyomásgyakorló kampány végül Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogásához vezetett, akit az amerikai erők január 3‑i rajtaütése után az Egyesült Államokba szállítottak, hogy kábítószer‑csempészeti vádak miatt feleljen.

Azóta mindössze egy újabb hajótámadás történt, mivel az amerikai hadsereg jelenleg inkább Venezuelához köthető olajszállító tankerek lefoglalására összpontosít, ami a Trump‑adminisztráció szélesebb stratégiájának része a dél‑amerikai ország olajkészletei feletti ellenőrzés megszerzésére.

A Kongresszus republikánus tagjai eközben meghiúsították azokat a demokrata kezdeményezéseket, amik korlátozták volna az elnök további venezuelai katonai csapásméréseinek lehetőségét.