A kutatók influenzás egyetemistákat helyeztek el egy szállodai szobában egészséges, középkorú önkéntesekkel együtt, és azt figyelték, hogy a közvetlen közelség, a közös tevékenységek és a zárt tér ellenére kialakul‑e fertőzés. A kísérlet eredménye minden várakozást felülmúlt: egyik egészséges résztvevő sem kapta el a vírust, noha a beteg diákok orrüregében magas vírusszintet mértek.

A kutatók több tényezőt is azonosítottak, amelyek magyarázhatják a meglepő eredményt. A betegek a vizsgálat során alig köhögtek, így a levegőbe jutó vírusmennyiség minimális maradt. Emellett a szoba levegőjét folyamatosan keverték és hígították a fűtő‑ és páramentesítő berendezések, ami jelentősen csökkentette a fertőző részecskék koncentrációját.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a középkorú felnőttek általában kevésbé fogékonyak az influenzára, mint a fiatal felnőttek, ami szintén hozzájárulhatott a nullás fertőzési arányhoz. A vizsgálat jelentősége túlmutat a kísérleti helyzeten. A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a beltéri influenzaterjedés kockázatát nem csupán a távolság, hanem sokkal inkább a légmozgás, a köhögés gyakorisága és a közvetlen expozíció határozza meg -írja a Science Daily.

A hordozható légtisztítók

A tanulmány arra is rámutat, hogy a hordozható légtisztítók – amelyek nemcsak szűrik, hanem keverik is a levegőt – hatékony eszközei lehetnek a fertőzések megelőzésének. A kutatók hangsúlyozzák: ha valaki közelről köhög ránk, a legbiztosabb védelem továbbra is a megfelelő maszk, különösen az N95‑ös típus.

A kísérlet egy karanténszinten zajlott, ahol a résztvevők két héten át együtt éltek, beszélgettek, mozogtak, és közösen használtak tárgyakat. A kutatók naponta gyűjtöttek légmintákat, orr‑ és nyálmintákat, valamint vérmintákat, hogy pontosan kövessék a vírus jelenlétét és esetleges terjedését.

A vizsgálat eredményei fontos támpontot adnak ahhoz, hogyan lehet hatékonyabban megelőzni a szezonális influenzajárványokat, különösen olyan időszakokban, amikor új variánsok gyorsan terjednek.