A Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű – amely Tokiótól mintegy 220 kilométerre északnyugatra található – a fukusimai katasztrófa után a többi 53 reaktorral együtt leállt, miután a földrengés és a cunami a csernobili óta legsúlyosabb nukleáris balesetet okozta.

Azóta Japán a 33 működőképes reaktorból 14-et már újraindított, miközben igyekszik csökkenteni az importált fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A Kashiwazaki-Kariwa lenne az első olyan erőmű, amelyet ismét a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) üzemeltetne – ugyanaz a vállalat, amely a fukusimai létesítményt is működtette.

„Továbbra is szilárdan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg ilyen baleset, és hogy Niigata lakói soha ne éljenek át hasonlót.” A vállalat korábban vállalta, hogy 100 milliárd jent (641 millió dollárt) fektet be a prefektúrába a következő tíz évben, hogy növelje a lakosság bizalmát – írja a CNA.

Ennek ellenére sok helyi továbbra is bizalmatlan: egy októberi felmérés szerint a lakosok 60%-a úgy véli, hogy nem adottak a feltételek az újraindításhoz, és közel 70% aggódik amiatt, hogy a TEPCO működteti majd az erőművet. A fukusimai katasztrófa után Niigatába költözött Ayako Oga, aki 2011-ben 160 000 másik emberrel együtt menekült el az erőmű környékéről. Régi otthona a 20 kilométeres kizárási zónán belül volt.

A gazdálkodó és atomenergia‑ellenes aktivista ma is tiltakozik a restart ellen, és így fogalmazott: „Saját bőrünkön tapasztaltuk meg egy nukleáris baleset kockázatát, és ezt nem lehet félvállról venni.” Hozzátette, a történtek óta poszttraumás stresszhez hasonló tünetekkel küzd.

Niigata kormányzója, Hideyo Hanazumi, aki múlt hónapban támogatta az újraindítást, ugyanakkor azt reméli, hogy Japán hosszú távon csökkentheti nukleáris függőségét: „Olyan korszakot szeretnék látni, amikor nem kell olyan energiaforrásokra támaszkodnunk, amelyek aggodalmat keltenek.”

A prefektúra közgyűlése hétfőn bizalmi szavazást tart Hanazumi támogatásáról, amely gyakorlatilag az újraindítás jóváhagyásáról is dönt. A japán kereskedelmi minisztérium becslése szerint már az első reaktor újraindítása is 2%-kal növelheti a Tokió környéki áramellátást.

A két hónapja hivatalban lévő miniszterelnök, Sanae Takaichi támogatja a nukleáris visszatérést, mivel Japán energiaellátásának 60–70%-át még mindig importált fosszilis tüzelőanyagok adják. Az ország tavaly 10,7 billió jent (68 milliárd dollárt) költött LNG‑re és szénre, ami teljes importköltségének egytizede.

A következő évtizedben Japán energiaigénye várhatóan nőni fog, részben a nagy energiaigényű AI‑adatközpontok terjedése miatt. A kormány célja, hogy 2040-re megduplázza a nukleáris energia részarányát, elérve a 20%-ot. A Wood Mackenzie ázsiai és csendes‑óceáni alelnöke, Joshua Ngu szerint a Kashiwazaki-Kariwa újraindításának lakossági elfogadása
„kritikus mérföldkő” lenne a japán energiapolitikai célok elérésében.

A Kansai Electric Power idén júliusban bejelentette, hogy megkezdi egy új nyugati reaktor előkészítő vizsgálatait – ez lenne az első új nukleáris egység a fukusimai katasztrófa óta. Ayako Oga azonban továbbra is tiltakozik. „Minden hír az újraindításról – mintha újraélném a félelmet.”