A Yonhap hírügynökség beszámolója alapján a dél-koreai törvényhozók, Park Sun-won és Lee Seong-kweun egy zárt ajtók mögött tartott tájékoztatón közölték: „Ha Kim úgy dönt, hogy folytatják, a Punggye-ri kísérleti telepen nagyon gyorsan végrehajtható a hetedik teszt.”

A jelentés szerint Észak-Korea jelenleg körülbelül 50 robbanófejjel rendelkezhet, és a kísérlet célja technológiai előrelépés elérése lehet. Ugyanakkor a lépés komoly aggodalmat váltana ki a szomszédos országokban, köztük Kínában is, ami hagyományosan szoros kapcsolatot ápolt Phenjannal.

„Egy nukleáris teszt lehetővé tenné Észak-Korea számára a technológiai fejlődést, de egyben nyugtalanságot keltene a térségben, és visszavetné Donald Trump amerikai elnök azon kísérleteit, hogy újranyissa a tárgyalásokat Kim Dzsong Unnal.” – emelte ki a cikkében a Newsweek.

Rég volt példa erre

Észak-Korea eddig hat föld alatti kísérletet hajtott végre 2006 óta, a legutóbbit 2017-ben. A dél-koreai hírszerzés szerint az ország nemcsak a kísérleti telepet tartja készenlétben, hanem fokozza az erőfeszítéseit a nukleáris anyagok biztosítására, valamint különböző gyártókapacitásokat is létrehoz a robbanófejek előállítására.

Kim Dzsongun október 10-én tartott beszédében így fogalmazott: „Azért, hogy megbirkózzunk az amerikai imperialisták növekvő nukleáris háborús fenyegetésével, [Észak-Korea] kénytelen volt új lendületet adni a szocialista építkezésnek, miközben egyszerre folytatta a gazdasági fejlesztést és a nukleáris erők kiépítését.”

A helyzetet bonyolítja, hogy Donald Trump október 24-én újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Nyitott vagyok egy találkozóra Kimmel, nagyszerű kapcsolatunk van.” Bár a találkozó időpontja és feltételei egyelőre nem ismertek, a szakértők szerint a nukleáris teszt lehetősége komoly akadályt jelenthet a diplomáciai közeledésben.

Észak-Korea az egyetlen ország, ,mely a 21. században tényleges nukleáris robbantást hajtott végre. Bár Oroszország és Kína is fejlesztette fegyverrendszereit, egyikük sem sértette meg hivatalosan a kísérleti moratóriumot. Nyugati tisztviselők és elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Moszkva technológiai segítséget nyújthatott Phenjannak katonai programjaihoz.