Trump november 2-án a CBS 60 Minutes című műsorában úgy fogalmazott: „Oroszország tesztel, és Kína tesztel, de erről nem beszélnek. Nem akarok az egyetlen ország lenni, ami nem tesztel.” Az elnök Észak-Koreát és Pakisztánt is azon országok közé sorolta, amik szerinte titokban próbálgatják nukleáris arzenáljukat. Az állítólagos titkos tesztekre egyelőre nem reagált az orosz és a kínai kormány.

Trump október 30-án, közvetlenül a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott dél-koreai csúcstalálkozó előtt, közösségi médiás bejegyzésben jelentette be, hogy az Egyesült Államok újraindítja a tesztelést. A bejelentés különösen azért keltett zavart, mert nem volt világos, vajon az elnök az első tényleges nukleáris robbantásra utalt-e, amelyre több mint három évtizede, 1992-ben került sor.

Orosz és kínai fegyverfejlesztések árnyékában

A kijelentések előzménye, hogy Moszkva nemrégiben bejelentette, sikeresen kipróbált egy új, nukleáris meghajtású cirkálórakétát, a Burevesztnyiket, valamint egy nukleáris meghajtású, nukleáris töltet hordozására képes víz alatti drónt. Trump a CBS kérdésére, miszerint valóban tervezi-e egy nukleáris fegyver felrobbantását, így válaszolt: „Azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket fogunk tesztelni, ahogy más országok is teszik, igen.”

Az AFP szerint az elnök hangsúlyozta, a titkos kísérletek miatt nehéz pontos információhoz jutni: „Nem mennek oda és nem mondják el neked. Olyan erősek, de ez egy nagy világ. Nem feltétlenül tudod, hol tesztelnek. Nagyon mélyen a föld alatt tesztelnek, ahol az emberek nem tudják pontosan, mi történik. Csak egy kis rezgést érzel.”

Az energiaügyi miniszter csillapította a kedélyeket

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter november 2-án a Fox Newsnak nyilatkozva igyekezett mérsékelni a feszültséget: „Úgy gondolom, hogy azokról a tesztekről beszélünk most, amik rendszertesztek. Ezek nem nukleáris robbanások. Ezeket ’nem kritikus robbanásoknak’ nevezzük, vagyis a nukleáris fegyver minden más részét teszteljük, hogy biztosak legyünk abban, megfelelően működnek, és előkészítik a nukleáris robbanást.”

Az Egyesült Államok 1996 óta aláírója az Átfogó Atomcsend Szerződésnek, amely minden nukleáris robbantást tilt, legyen az katonai vagy polgári célú. Bár a szerződés még nem lépett teljes mértékben hatályba, a világ nagyhatalmai az elmúlt évtizedekben tartózkodtak a tényleges nukleáris detonációktól – Észak-Korea kivételével.