A Kongói Demokratikus Köztársaság katonai bírósága távollétében halálra ítélte Joseph Kabilát, az ország egykori elnökét, akit árulás, háborús bűnök és fegyveres felkelés szervezése miatt találtak bűnösnek. A vádak szerint a volt államfő együttműködött a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoporttal, ami 2025 elején újra fellángoló erőszakhullámot indított Kelet-Kongóban.

A 2001 és 2019 között hatalmon lévő Kabila nem jelent meg a tárgyaláson, és jogi képviselete sem volt. A bíróság elrendelte azonnali letartóztatását, valamint több mint 33 milliárd dollár kártérítés megfizetésére kötelezte az állam, Észak- és Dél-Kivu tartomány, valamint az áldozatokat képviselő szervezetek javára.

A katonai felsőbíróság indoklásában hangsúlyozta: „Joseph Kabila megszegte a kongói állam iránti hűség kötelezettségét, cselekedetei sértést jelentenek annak a több millió kongóinak, akiket 18 éven át vezetett.”

A vádak és a bizonyítékok

Az ítélet szerint Kabila központi szerepet játszott a felkelésben Corneille Nangaa, a Congo River Alliance vezetője, valamint Ruanda oldalán. A bíróság kijelentette: „Joseph Kabila az AFC/M23 koalíció vezetője.” A vádat többek között Eric Nkuba, Nangaa korábbi kabinetfőnöke vallomása is erősítette, aki 2024-ben lázadás miatt már elítélésre került. Nkuba szerint Kabila rendszeresen egyeztetett Nangaával telefonon arról, hogyan lehetne megdönteni Félix Tshisekedi elnök kormányát.

Politikai megosztottság

Az ítélet példátlan: Kabila az első volt kongói elnök, akit katonai bíróság bűnösnek talált. Pártja, a Népi Újjáépítési és Demokrácia Pártja (PPRD) azonban politikai leszámolásnak tartja az ügyet. Emmanuel Ramazani Shadary, a párt állandó titkára az RFI-nek nyilatkozva kijelentette: „Ez egy óriási bohózat. Mindig is mondtuk, hogy ez egy politikai per. Ahelyett, hogy összefogást és nemzeti megbékélést keresnének, ez a per tovább fogja megosztani a kongóiakat.”

Az áldozatokat képviselő ügyvédek viszont üdvözölték a döntést. Kasongo Mayombo, több kelet-kongói NGO jogi képviselője így fogalmazott: „Az áldozatok végre láthatóvá váltak, és a szenvedésüknek mostantól van felelőse. Talán még tovább is mehetünk, és megtalálhatjuk más elkövetők vagy bűntársak felelősségét. Ez a büntetlenség végének kezdete.”

Richard Bondo, a kongói állam ügyvédje hozzátette: „Szakemberekként meg kell hajolnunk a bíróság döntése előtt.” Bár a polgári felek életfogytiglani börtönt kértek, a halálbüntetés – ahogy Bondo fogalmazott – „a bíró szuverenitásának hatáskörébe tartozik.”

Bizonytalan végrehajtás

Kabila több mint két éve külföldön él, főként Dél-Afrikában, és utoljára 2025 májusában látták nyilvánosan, a lázadók által ellenőrzött Gomában. Nem világos, miként lehetne végrehajtani az ítéletet. A kongói Szenátus idén májusban szavazta meg Kabila mentelmi jogának felfüggesztését, amit ő diktatórikus lépésnek nevezett.

Bár tagadja a vádakat, februárban a dél-afrikai Sunday Times hasábjain nyíltan támogatta az M23 kampányát, és szövetségesei szerint továbbra is célja, hogy egyesítse az ellenzéket Tshisekedi elnökkel szemben.

Kelet-Kongó, ami ásványkincsekben rendkívül gazdag, immár három évtizede fegyveres konfliktus színtere. 2025 elején az M23 lázadói – ruandai támogatással – elfoglalták Gomát és Bukavut, a harcokban eddig mintegy 3000 ember vesztette életét, és közel hétmillióan kényszerültek otthonaik elhagyására. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ítélet tovább mélyítheti a politikai törésvonalakat, és megnehezítheti a béke megteremtését a térségben.