A Bizottság Főtitkársága – amely közvetlenül az elnöknek felel – arra kérte a biztosok kabinetjeit, hogy állítsanak össze egy listát azokról a jogszabálytervezetekről, amik a tagállamokkal vagy az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások során elakadtak, és amelyeknek nincs elegendő politikai támogatásuk ahhoz, hogy jogszabállyá váljanak.

A kezdeményezés része annak a hatékonyságnövelő programnak, amely von der Leyen második ciklusának egyik meghatározó eleme. A szerdai évértékelő beszédében az elnök várhatóan a hatékonyabb közigazgatás, az egyszerűsített politikai folyamatok és a vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése mellett fog érvelni. Már most is zajlik a Bizottság szervezeti átalakítása, és legalább kilenc átfogó egyszerűsítési csomag előkészítése folyik a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a védelem, az energia és a vegyipar területén -írja a Politico.

A felülvizsgálat nem jelenti automatikusan azt, hogy minden régi, elakadt javaslatot törölnek. Von der Leyen például személyesen lépett közbe, hogy megmentse a 2008-ban előterjesztett Egyenlő Bánásmód Irányelvet, elkerülve ezzel azt az üzenetet, hogy a Bizottság feladja a céljait. Más, a politikai prioritásokkal kevésbé összhangban álló tervezetek azonban könnyen a „selejtezési lista” végére kerülhetnek.

Több minden szerepel a listán

A kiszivárgott listán szerepel az Áldozati Jogok Irányelv is, ami a bűncselekmények áldozatainak alapvető jogait rögzítené, de a jogalkotók aggályai miatt nem halad előre. A klímapolitikai csomag utolsó, még el nem fogadott eleme, az Energiaadó-irányelv módosítása szintén elakadt: a tagállamok közötti egyetértés hiánya, a szigetek repülőjegyár-emelkedéstől való félelme és a magánrepülőgépek adómentességéért folytatott lobbizás mind hátráltatja.

A pénzügyi szolgáltatások területén a Bizottság igyekszik megmenteni a több mint két éve húzódó kulcsfontosságú javaslatokat, például a Fizetési Szolgáltatások Irányelvet és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretrendszerét (FiDA). Utóbbi különösen veszélyben van, mivel a bankok és biztosítók erős ellenállást tanúsítanak. Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott: „Nem lepne meg, ha újra megpróbálnák kivenni a csomagból. Ez ártana az innovációnak és az adatgazdaságnak, de a meglévő szereplők védelme nagyobb súllyal eshet latba.”

A kereskedelempolitikában a Közös Vámtarifa-kedvezmények rendszere (GSP) körüli vita 2022 óta tart, mivel a Tanács a migrációs nyomásgyakorlás eszközeként használná a kedvezményeket, amit a Parlament ellenzett. A kilenc éve jegelt közös betétbiztosítási rendszer pedig továbbra is a német ellenállás miatt áll.

A digitális euró projektje ezzel szemben politikai prioritás, így várhatóan folytatódik, különösen, hogy nemrég Valdis Dombrovskis alelnök felügyelete alá került. A környezetvédelmi szabályozások között a Zöld Állítások Irányelv is bizonytalan helyzetben van. A Bizottság korábban jelezte, hogy visszavonja, ha a jogalkotók nem adnak mentességet a kisvállalkozásoknak, ám az olasz kormány és más tagállamok ellenállása miatt a tervezet jelenlegi formájában nem mozdul előre.

A deregulációs törekvések azonban komoly kritikát váltottak ki: 470 szervezet – köztük a Friends of the Earth, a Greenpeace és az Oxfam – nyílt levélben figyelmeztetett, hogy a folyamat „gyengíti azokat a szabályokat, amelyek az emberek és a környezet védelmét szolgálják”, és szerintük „Ursula von der Leyen elnöksége alatt az Európai Bizottság példátlan mértékű, drasztikus szabálycsökkentést tervez, amely a munkavállalói, szociális, emberi, digitális és környezetvédelmi jogokat érinti.”