Napról napra egyre nagyobb a nyomás Ursula von der Leyen vállain.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismerteti az Európai Unió következő évre szóló politikai prioritásait, miután a nyár nagy részét egy, Donald Trump amerikai elnökkel kötött, erősen bírált kereskedelmi megállapodás uralta. A német származású, korábbi védelmi miniszter Strasbourgban, az Európai Parlament előtt tartja meg éves State of the Union beszédét, amely hagyományosan a 27 tagú blokk politikai menetrendjének kijelölésére szolgál.
Von der Leyen tavaly biztosította be második, öt évre szóló mandátumát, és ígéretet tett arra, hogy az orosz fenyegetések miatt Európa védelmi képességeinek erősítésére, valamint a kontinens gazdasági versenyképességének növelésére összpontosít. Emellett következetesen kiállt Ukrajna támogatása mellett, további pénzügyi segítséget és újabb uniós szankciókat szorgalmazva Moszkvával szemben – írja a Reuters.
A politikus azonban komoly bírálatok kereszttüzébe került a júliusban, Trump skóciai Turnberry golfklubjában megkötött kereskedelmi egyezmény miatt. A megállapodás értelmében az EU eltörölte az amerikai ipari termékekre kivetett vámokat, könnyített az amerikai mezőgazdasági termékek piacra jutásán, és elfogadta, hogy az Egyesült Államok a legtöbb uniós exportra 15 százalékos vámot vessen ki – szemben a Trump második elnöki ciklusa előtt érvényes, jellemzően alacsony egy számjegyű vagy nulla vámtételekkel. Számos európai politikus és kommentátor egyoldalúnak minősítette a megállapodást, Franciaország akkori miniszterelnöke, Francois Bayrou pedig „behódolásnak” nevezte.
Éles kritikákat is kap Von der Leyen
Uniós tisztviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy ez volt a lehető legjobb egyezség, amely elkerülte a kereskedelmi háborút, és létfontosságú stabilitást biztosított az európai vállalkozások számára. Szerintük a megállapodás azt is tükrözte, hogy az uniós tagállamok vezetői nem kívánták tovább élezni a feszültséget Trumppal, különösen Washington Európa biztonságában betöltött kulcsszerepe miatt. Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti iskola európai jogi professzora úgy fogalmazott: „Igaz: Von der Leyen megtestesíti az EU gyengeségeit, de ezek nem az ő hibájából fakadnak. Egyedül nem tud visszavágni az Egyesült Államoknak, nem tud határozottan fellépni Gázában, vagy közvetíteni az ukrajnai tárgyalásokon.”
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az elmúlt évben a Bizottság számos javaslatot tett a nehéz helyzetben lévő iparágak adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint arra, hogy az európai cégek versenyképesebbek legyenek kínai és amerikai riválisaikkal szemben. Bár egyes ágazatok üdvözölték ezeket a lépéseket, mások szerint a Bizottság túl keveset tett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által kidolgozott versenyképességi terv végrehajtásáért. „Nem gondolom, hogy eddig láttuk volna azt a minőségi ugrást, amelyet Draghi sürgetett, és nem vagyok biztos benne, hogy ez kizárólag a Bizottság hibája” – mondta Simone Tagliapietra, a Bruegel agytröszt vezető elemzője, hozzátéve, hogy a nemzeti kormányoknak is van felelősségük.
Von der Leyen bürokráciacsökkentő törekvéseit ugyanakkor baloldali európai parlamenti képviselők és civil szervezetek azzal bírálták, hogy ezek gyengítik a környezetvédelmi jogszabályokat és a vállalati elszámoltathatóságot. A beszéd előtt 470 nem kormányzati szervezet közös nyilatkozatban ítélte el a Bizottság „deregulációs kampányát”.



