A nemzetközi tendenciák alapján különösen a fájdalomcsillapítók és az allergia elleni szerek lehetnek érintettek, miközben Magyarországon egyelőre még nem tapasztalható általános hiány vagy drasztikus drágulás, azonban a folyamatok késleltetve ide is elérhetnek.

A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy az energiaválság következtében jelentősen megemelkedtek a gyártási és szállítási költségek, amelyek a gyógyszeriparban különösen érzékenyen jelentkeznek, hiszen számos készítmény előállítása petrolkémiai alapanyagokhoz kötődik, miközben az ellátási láncok globális kitettsége tovább növeli a kockázatokat – írja a Dívány.hu a VG-re hivatkozva.

Az alacsony árréssel működő termékek esetében ez a hatás még erőteljesebb, mivel a gyártók és a beszállítók kénytelenek a növekvő költségeket továbbhárítani. Ennek következményei már egyes országokban kézzelfoghatóvá váltak.

Angliában már beindult a folyamat

Angliában például a paracetamoltartalmú fájdalomcsillapítók ára a konfliktus kezdete óta mintegy 30 százalékkal emelkedett, miközben az antihisztamin-alapú allergia elleni készítményekért 20–30 százalékkal kell többet fizetni. Bizonyos esetekben a patikák már készlethiánnyal is szembesültek, és előfordult olyan helyzet is, amikor egy termék rövid időre eltűnt a kínálatból, majd csak jelentősen – akár duplájára emelt – nagykereskedelmi áron vált újra elérhetővé.

A folyamatok mögött húzódó gazdasági mechanizmusokra Marc Kahn is felhívta a figyelmet, aki szerint: „Az üzemanyagárak minden termék árába beépülnek, de a generikus gyógyszerek rendkívül kitettek a jelenlegi folyamatoknak, mivel ezeknek szűk az árrésük.” Ez a megállapítás különösen fontos, hiszen a lakosság által leggyakrabban használt készítmények jelentős része éppen ebbe a kategóriába tartozik.

Bonyolódik a helyzet

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a gyógyszerek globális ellátási láncai rendkívül összetettek: a generikus készítmények jelentős részét Indiában gyártják, miközben az alapanyagok egy része kínai vegyipari vállalatoktól érkezik, amelyek gyakran a Közel-Kelet térségében – például az Egyesült Arab Emírségekben – tartanak fenn raktárakat. Ez azt jelenti, hogy a Perzsa-öböl térségében kialakuló bármilyen zavar közvetve Európában is áremelkedést idézhet elő, még akkor is, ha a konfliktus földrajzilag távolinak tűnik.

Magyarországon egyelőre nem jelentettek széles körű gyógyszerhiányt, és az árak emelkedése is mérsékeltnek mondható, ugyanakkor a nemzetközi trendek alapján nem zárható ki, hogy a következő hónapokban a hazai patikákban is megjelenik a drágulás. Különösen a fájdalomcsillapítók és az allergia elleni készítmények esetében lehet számítani arra, hogy a jelenlegi folyamatok begyűrűznek a fogyasztói árakba.

Mindez azt vetíti előre, hogy a gyógyszerpiac egy újabb kihívással néz szembe, amely nemcsak az iparági szereplőket, hanem a mindennapi vásárlókat is közvetlenül érintheti, különösen akkor, ha a globális energiapiaci feszültségek tartósan fennmaradnak.