A dokumentum a hazai és a nyugati féltekei biztonsági feladatokat helyezné a Kína és Oroszország elleni fellépés elé. A három, a tervezet korai változatát ismerő forrás szerint a védelmi minisztérium ezzel szakítana az elmúlt évek – mind demokrata, mind republikánus kormányok alatt érvényes – fókuszával, amely Kínát tekintette az Egyesült Államok legnagyobb stratégiai riválisának.

Az egyik, a tervezetről tájékoztatott személy úgy fogalmazott: „Ez jelentős változás lesz az Egyesült Államok és szövetségesei számára több kontinensen. A régi, megbízható amerikai ígéretek megkérdőjeleződnek.”

A tervezet Pete Hegseth védelmi miniszter asztalára került a múlt héten, és bár a miniszter még módosíthat rajta, a gyakorlatban a váltás már elkezdődött. A Pentagon több ezer nemzeti gárdistát vezényelt Los Angelesbe és Washingtonba a rendfenntartás támogatására, hadihajókat és F-35-ös vadászgépeket küldött a Karib-térségbe a kábítószer-csempészet megfékezésére, valamint katonai övezetet hozott létre a mexikói határ mentén, ahol a csapatok civileket is őrizetbe vehetnek – ez hagyományosan a rendőrség feladata – írja a Politico.

A stratégia gyökeresen eltérne a Trump-adminisztráció 2018-as Nemzeti Védelmi Stratégiájától, aminek nyitó bekezdése így szólt: „Egyre nyilvánvalóbb, hogy Kína és Oroszország olyan világot akar formálni, amely összhangban áll az ő autoriter modelljükkel.” Egy republikánus külpolitikai szakértő, aki betekintést nyert a mostani tervezetbe, úgy vélte: „Ez egyáltalán nem tűnik összhangban lévőnek Trump elnök Kínával kapcsolatos héjaálláspontjával.”

Trump továbbra is kemény hangot üt meg Pekinggel szemben: súlyos vámokat vetett ki, és azzal vádolta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy „összeesküvést sző” az Egyesült Államok ellen, miután Hszi Phenjanban Kim Dzsong Unnal és Vlagyimir Putyinnal találkozott egy katonai parádén.

Szövetségesek aggodalmai és várható következmények

A stratégia kidolgozását Elbridge Colby, a Pentagon politikai vezetője irányítja, aki az előző ciklusban is kulcsszerepet játszott a 2018-as változat megírásában, és ismert híve az izolacionistább amerikai kül- és biztonságpolitikának. Colby csapata felel a hamarosan megjelenő globális erő-telepítési felülvizsgálatért és a színházi lég- és rakétavédelmi áttekintésért is.

A három dokumentum szorosan összefonódik majd, és mindegyik hangsúlyozza, hogy a szövetségeseknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért, miközben az Egyesült Államok a hazai és regionális feladatokra összpontosít.

Egy Pentagon-tisztviselő és egy európai diplomata megerősítette a Financial Times értesülését, miszerint megszűnik a Pentagon Balti Biztonsági Kezdeményezésének finanszírozása, amely évente több százmillió dollárral támogatta Lettország, Litvánia és Észtország védelmi képességeinek fejlesztését. „Erős támogatást kapott, segítette a kulcsképességek fejlesztésének felgyorsítását, és lehetővé tette amerikai rendszerek, például a HIMARS beszerzését.”

A NATO-szövetségesek egyre inkább számítanak rá, hogy a jelenleg Európában állomásozó mintegy 80 000 amerikai katona létszáma a következő években csökkenni fog, bár az egyes országokra gyakorolt hatás eltérő lehet, és végső soron Trump döntéseitől függ. A lengyel elnök washingtoni látogatásán Trump kijelentette, az Egyesült Államok nem vonja ki csapatait Lengyelországból, ugyanakkor elismerte: más európai országokban fontolgat létszámcsökkentést. „Ha bármi, akkor inkább többet teszünk oda” – fogalmazott.