A The Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint a két ország hírszerző szolgálatai közötti korábbi szoros együttműködés az utóbbi időben jelentősen megromlott. A hírszerzési együttműködés felfüggesztésére akkor került sor, amikor Donald Trump amerikai elnök február 28-án, a Fehér Házban folytatott beszélgetése során éles szavakkal szóvá tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikáját.

A vitát követően Trump március 4-én elrendelte a katonai segélyek és a hírszerzési támogatás felfüggesztését Ukrajna számára. Ez a döntés érintette azokat az amerikai katonai eszközöket, amelyek még nem érkeztek meg Ukrajnába, beleértve a légi és tengeri szállítmányokat, valamint a Lengyelországban lévő tranzitzónákban várakozó fegyvereket.

A hírszerzési együttműködés felfüggesztése különösen érzékeny területet jelentett, mivel Ukrajna számára az amerikai hírszerzés kulcsfontosságú az orosz haderő elleni offenzív műveletek során. A felfüggesztés mindössze egy hétig tartott, azonban a két ország hírszerző szolgálatai közötti korábbi szoros együttműködés azóta is jelentősen megromlott.

A WSJ forrásai szerint a kapcsolatokat továbbra is beárnyékolja a bizalomhiány és a politikai nyomásgyakorlás. A hírszerzési együttműködés felfüggesztése és a katonai segélyek leállítása után Trump elnök március 11-én, a szaúd-arábiai Jeddában folytatott tárgyalások során döntött úgy, hogy az Egyesült Államok ismételten folytatja a fegyverszállítmányokat és a hírszerzési támogatást Ukrajnának.

A döntést követően a két ország közötti kapcsolatok részben normalizálódtak, azonban a politikai feszültségek továbbra is jelen vannak. A hírszerzési együttműködés korlátozása és a katonai segélyek leállítása arra utal, hogy az Egyesült Államok hajlandó politikai eszközként használni a biztonsági támogatást Ukrajna oroszokkal való békekötésének előmozdítására. Ez a lépés azonban komoly kérdéseket vet fel a két ország közötti bizalomról és a hosszú távú együttműködés fenntarthatóságáról.