A lap szerint a 2024-es emberi jogi jelentések ezekről az országokról „jelentősen rövidebbek, mint a Biden-kormány által előző évben készített változatok”. A cikk hangsúlyozza, hogy a dokumentumokból „teljes egészében eltűntek az LMBTQ+ közösségekre vonatkozó utalások vagy az ellenük elkövetett bűncselekmények leírásai”, valamint „a megmaradt kormányzati visszaélésekre tett utalások is enyhébb hangvételűek lettek”.

Egy, a nevét elhallgató magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő a The Washington Post kérdésére úgy nyilatkozott: „A 2024-es emberi jogi jelentés szerkezete átalakult: az ismétlések elhagyásával, az olvashatóság javításával és az alapját képező törvényi előírásokhoz való szorosabb igazodással.”

A forrás szerint az újfajta jelentés „a kulcsfontosságú emberi jogi kérdésekre” koncentrál, és célja nem a politikai üzenetek erősítése, hanem az információk célzottabb bemutatása. A TASZSZ értelmezte a változásokat, mint az amerikai kormány részéről történő visszalépést az Oroszországgal szembeni élesebb bírálattól. A hírügynökség hangsúlyozta, a Washington Post szerint az ilyen típusú emberi jogi jelentéseket hagyományosan március vagy április folyamán hozzák nyilvánosságra, ám a Trump-adminisztráció alatt – és úgy tűnik, jelenleg is – „hosszasan csúszik” a közzététel.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a nemzetközi közvélemény és több emberi jogi szervezet is folyamatosan figyelemmel kíséri Oroszország háborús cselekményeit, belpolitikai elnyomását, valamint Izrael katonai műveleteit a Közel-Keleten.

Bár az amerikai külpolitika eddig jellemzően élesen bírálta ezeket a rezsimeket az emberi jogi jogsértések miatt, a 2024-es dokumentum stílusa és tartalma alapján úgy tűnik, Washington inkább egy pragmatikusabb, kevésbé konfrontatív irányvonalat kezdett el követni.