Erről Sean Gainey altábornagy, az Egyesült Államok Hadseregének Űr- és Rakétavédelmi Parancsnokságának vezetője nyilatkozott a Defense News portálnak. A cél: 2025 és 2033 között 30%-kal növelni a vonatkozó egységek számát és technológiai kapacitását, amire Donald Trump amerikai elnök már rá i s bólintott.

A tervek szerint az amerikai hadsereg három új Patriot rakétavédelmi zászlóaljat, öt közvetett tűzvédelmi képességű zászlóaljat, valamint hét Ellen-pilóta nélküli légi jármű rendszerek (C-UAS) üteget állít fel. A lépések közvetlenül a közelmúlt háborús tapasztalataira – különösen az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokra – adott válaszként értelmezhetők.

„A jelenlegi és jövőbeni fenyegetések világosan megmutatták, hogy a légvédelmi rendszerek fejlesztése nem halogatható” – hangsúlyozta Gainey altábornagy a Defense News beszámolója szerint.

A portál korábban már jelezte: az amerikai hadsereg azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 Patriot egységet 18-ra bővíti. Emellett egy további, összetett összetételű zászlóaljat – amely szintén rendelkezik Patriot képességekkel – telepítenek Guam szigetére, amely stratégiai elhelyezkedése miatt kiemelt szerepet játszik az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni védelmi terveiben.

Háborús tapasztalatok és technológiai válaszok

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója rámutatott arra is, hogy a Defense News beszámolója szerint a mostani tervezett amerikai bővítés közvetlen következménye annak, amit az amerikai katonai vezetés az ukrajnai háború során tapasztalt. Az orosz precíziós rakétatámadások és az iráni technológiával készült drónok alkalmazása Ukrajnában, valamint a közel-keleti izraeli tapasztalatok arra ösztönözték a Pentagon vezetését, hogy ne csak a távolsági rakétavédelemre, hanem a rövid hatótávolságú, kis drónok elleni védelemre is nagyobb hangsúlyt fektessenek.

Az IFPC egységek célja éppen az ilyen kis hatótávolságú rakéta- és dróntámadások elhárítása, míg a C-UAS rendszerek a drónok széles spektrumát képesek detektálni, nyomon követni és hatástalanítani – még a repülésük legkorábbi szakaszában is.

A fejlesztési ütemterv egybecseng az amerikai katonai stratégia általános újraértékelésével, amit a világ geopolitikai átrendeződése és a modern haditechnológia gyors fejlődése kényszerített ki. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy egy hatékony és rugalmas légvédelmi rendszer nemcsak a frontvonalban harcoló egységek túlélését biztosítja, hanem a hátország infrastruktúrájának védelme szempontjából is kulcsfontosságú.