A TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában a neves űrkutatási szakértő és történész, Alekszandr Zseleznjakov úgy fogalmazott, hogy „az Egyesült Államok nukleáris űrprogramja aligha fogja megelőzni az orosz-kínai együttműködésben zajló projekteket”.

A nyilatkozat apropóját az adta, hogy a Politico korábban kiszivárgott belső NASA-dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, miszerint Sean Duffy, a NASA megbízott vezetője hamarosan bejelenti az Egyesült Államok gyorsított programját egy Holdra telepítendő nukleáris reaktor létrehozására. A terv szerint az amerikaiak célja egy állandó, független energiaforrás biztosítása a Holdon zajló jövőbeli űrmissziókhoz.

Zseleznjakov azonban fenntartásokkal kezelte a hírt: „Lehetséges, hogy ez a projekt csak egy korábbi kezdeményezés felmelegítése, és az sem biztos, hogy valóban megvalósul. Mindenesetre úgy vélem, hogy az USA-nak nem sikerül megelőznie Oroszországot és Kínát ebben a kérdésben” – jelentette ki a szakértő.

Oroszország és Kína is előrébb járhat

A történész szerint Oroszország jelentős technológiai tartalékokkal rendelkezik, különösen a nukleáris űrtechnológia területén. Hangsúlyozta: „Nemrég Mihail Kovalcsuk, a Kurcsatov Intézet Nemzeti Kutatóközpont elnöke utalt arra, hogy egy Holdra szánt nukleáris reaktor prototípusa akár a 2030-as évek elejére elkészülhet. Természetesen kérdéses, hogyan szállítjuk majd ezt a Holdra, de összességében az orosz kapacitások sokkal robusztusabbak, mint az amerikaiak” – fogalmazott Zseleznjakov.

A szakértő megjegyezte azt is, hogy Kína ugyan keveset kommunikál nyilvánosan a nukleáris űrtechnológiával kapcsolatos eredményeiről, ám az előrehaladásuk vitathatatlan. Ezt erősíti az is, hogy május 8-án az orosz Roszkozmosz és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) hivatalosan is megállapodást írt alá egy Holdi Erőmű közös fejlesztéséről, amely alapkutatási célokat fog szolgálni a Nemzetközi Holdkutatási Állomás (ILRS) keretében.

Az együttműködés konkrétumairól Dmitrij Bakanov, a Roszkozmosz vezetője június 12-én azt nyilatkozta, hogy „az első Holdon működő nukleáris erőmű orosz lesz”, és ennek a projektnek a befejezési céldátuma 2036.

A nemzetközi űrverseny tehát új szintre lépett: míg korábban a Mars-küldetések vagy űrtávközlési hálózatok jelentették a fő fókuszt, most a Hold válhat az űrenergia jövőbeli központjává. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövő űrbéli jelenléte nem csupán rakétákon és űrhajósokon múlik, hanem a stabil, helyi energiatermelésen is – ebben pedig a nukleáris technológia kulcsfontosságú szerepet játszhat.