A „Dark Eagle” néven is ismert rakétarendszer az Exercise Talisman Sabre 2025 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat keretében került bevetésre Ausztrália északi területén.

Előretolt technológiai üzenet

Az amerikai hadsereg Csendes-óceáni Parancsnokságának szombati közleménye szerint a Hawaii székhelyű Third Multi-Domain Task Force (3MDTF) egysége telepítette a rendszert a kontinentális Egyesült Államokon kívül első ízben, „egy meg nem nevezett helyszínre” az ausztrál Északi Területen. Az amerikai hadsereg hangsúlyozta: „Ez a képességváltás egy olyan áttörő képességet jelent, ami új szintre emeli válaszadási és elrettentési képességünket a térségben.”

A Newsweek azt írja, a bevetés során legalább két LRHW kilövőegységet vetettek be, amelyek egyenként négy rakétát tudnak szállítani. A „Dark Eagle” maximális hatótávolságát az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) 2025 júniusi jelentése közel 2 800 kilométerben határozta meg.

Miért jelent ez fordulópontot?

A hiperszonikus fegyverek – amik sebessége meghaladja a Mach 5-öt, azaz az óránkénti 6 100 kilométert – különösen veszélyesnek számítanak, mivel manőverezésre képesek a repülési szakaszban, így a hagyományos ballisztikus rakétákkal ellentétben nehezebben észlelhetők és még nehezebben elfoghatók.

Az Egyesült Államok két legfőbb stratégiai ellenfele, Oroszország és Kína, valamint Észak-Korea és Irán is azt állítják, hogy már rendelkeznek bevethető hiperszonikus fegyverekkel. Egy korábbi nyilatkozatában egy szakértő a Newsweeknek úgy fogalmazott: „senki sem akar lemaradni ebben a fegyverkezési versenyben”.

Elrettentés és válaszcsapás: A2/AD áttörése

A hiperszonikus rendszerek részei annak az amerikai katonai stratégiának, amely az úgynevezett A2/AD (Anti-Access/Area Denial) képességek leküzdésére irányul. Ezek a rendszerek arra szolgálnak, hogy az ellenfél – például Kína – megakadályozza idegen hadseregek hozzáférését és mozgását egy adott térségben. Az amerikai hadsereg szerint a Dark Eagle mellett az MRC (kb. 1 600 km hatótávolság) és a PrSM (legalább 500 km hatótávolság) rakétarendszerek is kulcsszerepet kapnak e korlátozások megtörésében.

Az ausztrál hadsereg szintén részt vett a hadgyakorlaton, és éleslövészetet hajtott végre a PrSM rendszerrel. A cél: demonstrálni a szövetséges országok képességét arra, hogy gyorsan és összehangoltan reagáljanak a biztonsági kihívásokra.

Admiral Samuel J. Paparo, az Egyesült Államok Indo-Pacific Parancsnokságának vezetője így értékelte a történteket:

„Az LRHW rendszer ausztráliai telepítése jelentős mérföldkő az Indo-Pacific Command számára, mivel igazolja a hadsereg képességét arra, hogy előretolt környezetben is képes telepíteni, elhelyezni és irányítani a rendszert.”

Hasonlóan vélekedett Colonel Wade Germann, a 3MDTF parancsnoka is: