A brüsszeli tervek szerint a finanszírozás az EU-s közös hitelmechanizmuson keresztül történne, így olcsóbban és összehangoltabban vásárolhatnának fegyvereket a részt vevő országok, mintha önállóan adnának át katonai eszközöket Kijevnek.

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója alapján – ami a Politico cikkére hivatkozva közölte a részleteket – az elképzelés szerint az Európai Unió több tagállama már hivatalosan is jelezte érdeklődését a kezdeményezés iránt. Franciaország például egyelőre fontolgatja a csatlakozást, addig ezzel szemben Németország, Hollandia és Svédország várhatóan kimarad a konstrukcióból.

A tervezett rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy az így gyűjtött pénzügyi forrásokat közvetlenül ukrán hadiipari cégeknél költsék el, amivel a tagállamok nemcsak a katonai szállításokat gyorsíthatják fel, hanem egyúttal hozzájárulnak Ukrajna hadiiparának bővítéséhez és technológiai integrációjához az EU-val. Egy meg nem nevezett ukrán diplomata szerint ez „növelheti a hadiipari termelés volumenét és az EU-val való technológiai összefonódást”.

150 milliárd euró az asztalon

A háttérben már 2024 májusában elfogadott európai uniós kezdeményezés áll, melyet a tagállamok Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP), illetve annak biztonsági komponense, a Security Action for Europe (SAFE) néven ismernek. A Európai Ügyek Tanácsa akkori döntése szerint az új alap teljes értéke 150 milliárd euró, aminek egy része kifejezetten Ukrajna katonai támogatására fordítható. A Politico jelentése alapján az Európai Bizottság úgy becsüli, hogy akár 20 tagállam is részt vehet a programban.

Ez a törekvés nem önmagában áll, hanem része az Európai Unió 2030-ig szóló átfogó védelmi fejlesztési stratégiájának, amelynek célja, hogy összesen akár 800 milliárd eurónyi hitelből fejlesszék az uniós országok közös védelmi kapacitásait. Minden forrást hitelből finanszíroznának, a kölcsönöket pedig közös uniós garanciával bocsátanák ki, megkönnyítve ezzel a tagállamok hozzáférését az eszközökhöz.