Erdogan elnök az állami török kommunikációs igazgatóság tájékoztatása szerint így fogalmazott: „Ez a héten, Putyinnal és Trumppal folytatott megbeszélések révén azon leszünk, hogy megpróbáljuk összefogni ezeket a vezetőket Isztambulban.”

Ez a nyilatkozat közvetlenül a július 23-án megtartott harmadik ukrán-orosz béketárgyalások után hangzott el, amik bár rövid ideig tartottak, mindössze egy órán át, az orosz fél ismételten elutasította a teljes tűzszünetet. Az ukrán fél a tárgyalások során javasolta, hogy augusztus végéig sor kerüljön egy Zelenszkij-Putyin csúcstalálkozóra, melyet azonban a Kreml még nem fogadott el.

Ezt megelőzően, június 26-án Erdogan jelezte, hogy Törökország dolgozik azon, hogy összehozza Zelenszkijt és Putyint egy találkozóra, esetleg Trump részvételével is, aki szintén érdeklődést mutatott egy törökországi megbeszélés iránt – írja a The Kyiv Independent.

Várat magára a nagy találkozó

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is nyilvánosan jelezte, hogy kész a közvetlen tárgyalásokra, és május 27-én kifejtette, hogy nyitott lenne egy trilaterális formátumra, amelyben mindkét fél vezetője részt venne. Ezzel szemben Putyin, bár elvileg nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra, eddig nem vállalta a személyes részvételt, és csak alacsonyabb szintű delegáltakat küldött.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov július 25-én kifejtette, hogy egy Zelenszkij-Putyin csúcstalálkozó valószínűleg nem valósul meg a következő 30 napban. Peszkov szerint először szakértői szinten kell kidolgozni azokat az egyezményeket, amelyeket egy magas szintű találkozón véglegesíteni lehetne. „A legmagasabb szintű találkozó képes és kell, hogy véget vessen a rendezési folyamatnak, és rögzítse az egyezmények részleteit… Vajon lehet ilyen bonyolult folyamatot 30 nap alatt végigvinni? Nyilvánvalóan kevés a valószínűsége” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok részéről Trump július 14-én figyelmeztetett, hogy az USA „súlyos” másodlagos vámokat vet ki, amennyiben Oroszország nem hajlandó 50 napon belül véget vetni a háborúnak. Ennek az intézkedésnek a célja, hogy elvágja az orosz olajbevételeket, amik az orosz szövetségi költségvetés mintegy harmadát teszik ki.