A kormányfő az interjúban Király Tamás kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott: „Olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, és most ez a helyzet, hogy mindenki azt mondja, hogy békét akar, de egyesek nem akarják.” Véleménye szerint a jelenlegi európai és ukrán álláspont valójában a háború folytatására irányul, míg „az Egyesült Államok elnöke valóban békét akar”, Oroszország pedig világosan kijelölte céljait: „el akarják érni a kijelölt területi határokat, és akár háború árán is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag vagy NATO katonai fegyverlerakat legyen.”

A miniszterelnök rámutatott, hogy a lehetséges nagyhatalmi alku nem kizárólag a háború befejezéséről szólna, hanem annál szélesebb körű kérdésekre is kiterjedne: „az energiaárak alakulása, Amerika hozzáférése az orosz piacokhoz és Oroszországé az amerikaiakhoz, a gazdasági szankciók, a technológia és a fegyverzetkorlátozás kérdése” – sorolta.

Orbán Viktor szerint Magyarország szerepe ebben a helyzetben nemzetközi szinten is szimbolikus: „veszélyes példa”, mert azt mutatja, hogy van alternatíva a háborúpárti európai állásponttal szemben. Mint fogalmazott: „lehet állást foglalni a háború ellen, lehet kiállni a béke mellett, és ha elég erős vagy, akkor kimaradhatsz a háborúból.” Ez szerinte teljes ellentéte annak, amit Európa jelenleg képvisel: „aki békéről beszél, de közben valójában érdekelt a háború fenntartásában.”

Trump szerepe a háborúban

A forrásul szolgáló beszélgetés az Ultrahang YouTube-csatornán jelent meg, 2025. július 11-én, ahol a miniszterelnök személyesen beszélt arról is, hogy saját diplomáciai csatornáin keresztül folyamatosan próbálja az amerikai és az orosz elnököt „érvekkel és szempontokkal meggyőzni a béke szükségességéről.”

Külön kitért Donald Trump szerepére is, akit „a béke emberének” nevezett, és akiben szerinte egyedül rejlik valódi esély az orosz–ukrán háború befejezésére: „Ha Biden maradt volna, vagy Kamala Harris lépett volna a helyére, akkor… benne lennénk egy világháborúban.” A miniszterelnök szerint Trump békepárti hozzáállása döntő jelentőségű lehet a következő időszakban.

Arra a kérdésre, hogy miért ragaszkodik Magyarország a háborútól való távolmaradáshoz, Orbán Viktor így válaszolt: „A nemzeti érdek az első.” A kormányfő attól tart, hogy a régióban létrejövő, akár egymillió fős ukrán hadsereg hosszú távon biztonsági kockázatot jelent, mivel „a Jóisten sem tudja, hogy kik és mire fogják használni a következő évtizedben”.

Ukrajnának nincs valós esélye

A realitásokat tekintve úgy látja, Ukrajnának nincs esélye az oroszok legyőzésére, mivel „kevesebben vannak, a fegyveriparuk elmaradott, és Oroszország egy nukleáris szuperhatalom, amit még soha senki nem győzött le.” Azt a koncepciót pedig, hogy Ukrajna katonai győzelemmel destabilizálja Oroszországot, „őrültségnek” nevezte.

Orbán Viktor a jelenlegi konfliktust egy mélyebb történelmi keretbe helyezte. Úgy véli, a 21. század valódi kihívása nem a keleti fronton, hanem a civilizációs szinten zajlik: „Annak mi értelme van, hogy keresztény, fehér európaiak az orosz-ukrán határnál a frontvonalon százezrével megölik egymást, a kontinens másik felén pedig milliószámra engednek be a mi kultúránktól idegen, más kultúrákból érkező, az iszlám világhoz tartozó tömegeket?”

Ez szerinte nem más, mint „abnormális viselkedés”, a politikai vezetők ugyanis szerinte „eltévesztették a történelmi időt.” Úgy látja, a valódi kérdés az, hogy a mediterrán térség és az abból fejlődő civilizációk „keresztény vagy iszlám irányba” haladnak-e tovább. „Ez a magyar megközelítés” – jelentette ki.

Lengyelország félelme

Arra is rávilágított, hogy semmilyen valós veszélyt nem lát abban, hogy Oroszország NATO-tagországokat támadna meg. Érvelése szerint „Oroszországot 140 millióan lakják, míg az Európai Uniót 400 millióan, a britekkel együtt pedig 460 millióan.” A Nyugat pénzügyi és katonai potenciálja jóval nagyobb, ezért „nem látok értelmes okfejtést, miért kísérelne meg Oroszország egy olyan háborút, amit csak elveszíthet.”

Azonban – tette hozzá – a balti államok és Lengyelország félelmei valósak lehetnek, mivel „attól félnek, hogy hiába tagjai a NATO-nak, ha az oroszok megtámadják őket, a NATO nem fogja őket megvédeni.” Végül Orbán Viktor visszaemlékezett korábbi diplomáciai törekvéseire is, például arra, hogy még 2009-ben Szentpéterváron, az orosz elnökkel megállapodott: „a történelmi vitákat tegyük félre, a mindennapi orosz–magyar együttműködést ne nehezítse semmi.” Mint mondta, az orosz elnök azóta is tartja magát ehhez a megállapodáshoz, és Magyarország is így tesz.”

Liner/MTI