A névtelenséget kérő források szerint Putyin úgy véli, sem Donald Trump, sem más nyugati vezetők nem mutattak valódi hajlandóságot a konfliktus érdemi rendezésére, és az orosz gazdaság elég erős ahhoz, hogy elviselje az újabb nyugati szankciókat.

„Putyin úgy gondolja, senki sem tárgyalt vele komolyan a béke részleteiről – beleértve az amerikaiakat is –, ezért folytatni fogja, amíg meg nem kapja, amit akar” – fogalmazott az egyik forrás. Annak ellenére, hogy Trump elnök hivatali visszatérése óta már legalább hat alkalommal beszélt telefonon Putyinnal, és különmegbízottja, Steve Witkoff is Moszkvába látogatott, a Kreml szerint valódi, részletekbe menő tárgyalások nem történtek. „Putyin értékeli a Trump-pal való kapcsolatot, és a Witkoffal folytatott tárgyalásokat is jónak ítélte meg, de Oroszország érdekei mindenek felett állnak.” – tette hozzá a forrás.

Trump hétfőn csalódottságának adott hangot Putyin tűzszüneti elutasítása miatt, és bejelentette egy újabb fegyverszállítmány elindítását Ukrajna számára – köztük Patriot légvédelmi rakétarendszerek küldését is -, továbbá 50 napon belüli békemegállapodás hiányában új szankciókat helyezett kilátásba.

Biden és a háború kirobbanása

A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Biden engedte, hogy a háború kirobbanhasson az ő elnöksége alatt. Trump ezzel szemben azon dolgozik, hogy véget vessen a vérontásnak. Putyinnak szembe kell néznie a fájdalmas szankciókkal és vámokkal, ha nem egyezik bele a tűzszünetbe.”

A Kreml által hangoztatott békefeltételek között szerepel a NATO keleti bővítésének jogilag kötelező erejű kizárása, Ukrajna semlegességének és hadereje korlátozásának elfogadása, az orosz ajkú lakosság védelme, valamint a jelenlegi orosz területi nyereségek elismerése. Putyin ugyanakkor a források szerint hajlandó lenne tárgyalni Ukrajna biztonsági garanciájáról is nagyhatalmak bevonásával, bár ennek konkrétumai egyelőre nem világosak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban leszögezte, hogy Kijev soha nem fogja elismerni az orosz megszállás alatt álló területek fölötti orosz szuverenitást, és Ukrajna továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy NATO-tagságra törekedjen. A Reuters információi szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy egyötödét tartja ellenőrzése alatt, és az elmúlt három hónap során mintegy 1415 négyzetkilométernyi területet foglalt el. Egy forrás így fogalmazott: „Az étvágy evés közben jön meg” – utalva arra, hogy Putyin nem feltétlenül áll meg a jelenlegi vonalaknál.

Oroszország eddig annektálta a Krím félszigetet

Oroszország eddig annektálta a Krím félszigetet (2014), valamint teljesen ellenőrzi Luhanszk megyét, továbbá megszállta Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék több mint 70 százalékát, és jelen van Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk megyék egyes részein is. A második forrás kiemelte: „Putyin számára fontosabb Moszkva stratégiai céljainak elérése, mint bármilyen gazdasági veszteség.” Úgy véli, hogy az orosz haditermelés – különösen tüzérségi lőszer tekintetében – meghaladja a NATO vezetésével működő nyugati szövetség kapacitásait.

Zelenszkij és az ukrán vezérkar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az orosz hadsereg létszámbeli fölényben van, Kijev védelmi vonalai tartják magukat, és az orosz előrenyomulás nagy emberi és technikai áldozatokkal jár.

Trump egy hétfői BBC-interjúban kijelentette, „Putyin nem gyilkos, hanem egy kemény fickó”, és ismét megerősítette szándékát egy Ukrajnát érintő megállapodás elérésére. Ugyanakkor – miközben visszavonta Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatását, és megfontolta a Krím annexiójának elismerését – továbbra sem született megállapodás a feltétel nélküli tűzszünetről, melyet Kijev gyorsan támogatott volna.

Az egyik forrás reagálva Trump azon állítására, miszerint Putyin „hülyeségeket beszél”, azt mondta: „Valójában a Witkoff-féle pozitív tárgyalásokat nem sikerült konkrét békealapra építeni.” A Fehér Ház egyik tisztségviselője hétfőn közölte, Trump mérlegeli a 100%-os vámtarifa bevezetését az orosz termékekre, valamint más országokra kivetett másodlagos szankciókat is, amennyiben azok továbbra is vásárolnak orosz nyersolajat. Kína és India jelenleg a legnagyobb vásárlók.

Az orosz gazdaság, annak ellenére, hogy ez Európa legnagyobb háborúja a második világháború óta, a vártnál jobban teljesít. Az orosz gazdasági minisztérium szerint a 2024-es 4,3 százalékos növekedés után 2025-ben 2,5 százalékra lassulhat a GDP bővülése. Végezetül a harmadik forrás figyelmeztetett: „Putyin tisztában van vele, hogy Trump kiszámíthatatlan, és képes kellemetlen döntésekre is, de igyekszik úgy lavírozni, hogy ne ingerelje túlságosan.” A forrás azt mondja, a következő hónapokban várhatóan fokozódni fog a válság, és egyelőre nem látszik a háború vége.