Az eddig uralkodó nézettel szemben, miszerint a kozmosz végtelenül tágul majd, a kutatók szerint elképzelhető, hogy a folyamat egyszer csak megfordul, és a világegyetem elkezd zsugorodni. A folyamat kezdete pedig már „csupán” 7 milliárd év múlva bekövetkezhet – állítják a Cornell Egyetem, a sanghaji Jiao Tong Egyetem és további kutatóintézetek fizikusai.

A tanulmány szerint a világegyetem 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és mintegy 33,3 milliárd éves korára juthat el az úgynevezett „Nagy Reccs” állapotába, vagyis egy végső, mindent magába omlasztó összehúzódásba. Ennek megfelelően a jelenlegi modell alapján az univerzum nagyjából 20 milliárd év múlva érheti el végpontját. A kutatók azonban ennél is meglepőbb következtetésre jutottak: a tágulás, ami most is zajlik, 7 milliárd év múlva lelassulhat, majd megfordulhat, és kezdetét veheti a zsugorodás időszaka.

Ez az elképzelés élesen szemben áll a korábbi, széles körben elfogadott „Nagy Fagy” forgatókönyvvel, ami szerint a világegyetem tágulása soha nem áll meg, ehelyett lassan kihűl és kihal, miközben a galaxisok egyre távolabb sodródnak egymástól. A mostani tanulmány szerint azonban a sötét energia viselkedése, ami a tágulást hajtja, nem feltétlenül állandó. A kutatók úgy vélik, hogy ha ez az energia gyengül, akkor a gravitáció ismét uralkodóvá válhat, és visszarántja az anyagot egy központi pontba.

„Olyan ez, mint egy hatalmas gumiszalag” – magyarázza a tanulmány szerzője. „Tágulás közben a szalag feszül, de egy ponton túl a belső rugalmasság felülkerekedhet az erőkön, és az egész visszacsap.” A kutatók szerint ez a metafora jól szemlélteti azt, miként válthat át az univerzum tágulása egy lassú, majd egyre gyorsuló zsugorodási fázisba.

Nem kell aggódni, de új kérdések nyíltak meg

Habár az időskála emberi ésszel felfoghatatlan, hiszen 7 milliárd év múlva történhet meg a változás kezdete, a tanulmány komoly tudományos vitákat indított el. A kutatás a Dark Energy Survey és más csillagászati megfigyelések adatait használta fel, és újfajta kozmológiai modellezéssel jutott el következtetéseihez. Ez a megközelítés még korántsem tekinthető véglegesnek, ám mindenképpen egy újabb lépés afelé, hogy pontosabban megértsük a világegyetem viselkedését – írja a BGR.

A fizikusok ugyanakkor hangsúlyozzák: „Ez még csak egy elméleti modell. A megfigyelések alapján állítottuk fel, de messze vagyunk attól, hogy biztosat mondhassunk. Könnyen lehet, hogy a sötét energia viselkedése más, mint ahogyan azt most gondoljuk.”