Beszédében, ami egyértelműen a közelgő találkozó geopolitikai és gazdasági tétjeit igyekszik előkészíteni, az elnök élesen bírálta Kínát ipari túlkínálata, kereskedelmi korlátozásai és Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatai miatt. „Kapcsolatainknak Kínával a megváltozott valóság világos szemléletén kell alapulniuk.” Hangsúlyozta, hogy az EU nem nézheti tétlenül Peking szerepét Oroszország háborús gépezetének közvetett támogatásában. „Kimondhatjuk, hogy Kína de facto lehetővé teszi Oroszország hadigazdaságának működését, és ezt nem fogadhatjuk el” figyelmeztetett a képviselők előtt.

A gazdasági kapcsolatok vonatkozásában Von der Leyen kijelentette, sürgős kiegyensúlyozásra és kockázatcsökkentésre van szükség, miközben Pekinggel a klímaváltozás és a környezetvédelem terén is eredményesebb diplomáciai párbeszédre törekszik az unió. Bár beszéde elején elismeréssel szólt Kínáról, mint „nagyszerű civilizációról” és „nagy globális hatalomról”, a dicséretet hamar kemény kritikák váltották fel.

Szerinte Peking államilag támogatott túlkapacitással árasztja el a világpiacot, nem csupán saját iparának előmozdítása céljából, hanem azért is, hogy ellehetetlenítse a nemzetközi versenytársakat. „Kína működteti az emberiség történetének legnagyobb kereskedelmi többletét”, miközben az európai cégek egyre nehezebben férnek hozzá a kínai piachoz, ahol szerinte „rendszerszintű diszkriminációval” kell szembenézniük.

Egyre szigorúbbak az előírások

A Kínában működő Európai Kereskedelmi Kamara egyik felmérése szerint a kontinens vállalatai egyre szigorúbb előírásokkal találkoznak: például helyi alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk, a kutatás-fejlesztést helyben kell végezniük, továbbá minden IT-adataikat az ország határain belül kell tárolniuk.

„Mindig is azt mondtam, Európa elkötelezett a Kínával való eredmény-orientált együttműködés mellett.” Ugyanakkor hozzátette, a jelenlegi körülmények között csak „valódi kiegyensúlyozás” mellett van lehetőség a partnerség folytatására, és felszólította Pekinget, hogy vegyen részt olyan érdemi párbeszédben, amely kézzelfogható változásokhoz vezet.

Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben Brüsszel kritikát gyakorol Peking iparpolitikájával szemben, maga is egyre nyíltabban próbálja adaptálni annak bizonyos elemeit. Az EU újonnan módosított állami támogatási szabályai lehetővé teszik, hogy a tagállamok pályázati kiírásaikban előnyben részesítsék az európai szereplőket, különösen az akkumulátorgyártás és az elektromobilitás terén.

Az Automotive Action Plan keretében az Európai Bizottság konkrét támogatásokat is kilátásba helyezett az európai autógyártók számára, még abban az esetben is, ha azok nem EU-s hátterű cégekkel működnek együtt, amennyiben közös vállalatot hoznak létre és megosztják technológiájukat, valamint szaktudásukat. A július 24-én esedékes pekingi EU–Kína csúcstalálkozót az 50 éves diplomáciai kapcsolatok jegyében rendezik meg, azonban a korábban tervezett második tárgyalási napot törölték. Xi Jinping kínai elnök részvétele nem valószínű, a kínai delegációt Li Csiang miniszterelnök fogja vezetni.