A Kínai Népköztársaság hivatalos napilapja, a People’s Daily keddi vezércikkében hangsúlyozta, hogy Kína „határozottan ellenzi” azokat a kétoldalú megállapodásokat, amik célja, hogy kizárják az országot a nemzetközi ellátási láncokból.

A júniusi amerikai-kínai kereskedelmi egyezmény ugyan ideiglenes tűzszünetet hozott a két gazdasági nagyhatalom között, azonban az egyezség részletei továbbra is bizonytalanok. Trump most újabb vámemeléssel fenyeget, ha Kína nem hajlandó további engedményekre augusztus 12-ig – ez lenne az a „végső határidő”, amit a People’s Daily csak „úgynevezett végső határidőként” említ.

A Trump-kormányzat áprilisi intézkedései – amikor is több mint 100 százalékos vámokat vetettek ki bizonyos kínai termékekre – után májusban újabb kölcsönös korlátozások következtek. Jelenleg az Egyesült Államok átlagos vámtarifája kínai termékekre eléri az 51,1 százalékot, míg Kína átlagos vámszintje az amerikai termékek esetében 32,6 százalékot – derül ki a Peterson Institute for International Economics legfrissebb jelentéséből.

A kínai vezetés kritikája

A kínai vezetés kritikája nemcsak Washingtonnak szólt. A lap nyíltan bírálta azokat az ázsiai országokat is, amik különalkukkal próbálnak előnyhöz jutni az Egyesült Államokkal való kereskedelemben. Külön kiemelték Vietnámot, ami a múlt héten olyan egyezményt kötött Washingtonnal, amely lehetővé teszi, hogy a rajta keresztül „átszállított” jellemzően kínai eredetű – termékekre csökkentsék az amerikai vámot 46 százalékról 20 százalékra, miközben az ilyen eredetű árukra továbbra is 40 szézalékos különvám vonatkozna – írja a Reuters.

„Kína határozottan ellenzi, hogy bármely fél olyan megállapodást kössön, ami a kínai érdekek feláldozásával próbál vámkedvezményt elérni.” A cikk szerint amennyiben ilyen eset előfordul, „Kína nem fogja elfogadni ezt, és határozott válaszlépéseket fog tenni jogos érdekeinek védelmében.”

A globális pénzpiacok és befektetők továbbra is kivárásra játszanak, hiszen a jelenlegi retorika könnyen újabb vámháborúhoz vezethet, amelynek következményei – mint azt a 2018–2020 közötti időszak is megmutatta – messze túlmutatnak két ország gazdasági kapcsolatain.

Az újabb feszültségek az amerikai elnökválasztás előtti hónapokban különösen nagy figyelmet kapnak, hiszen Trump kampányának egyik központi eleme éppen a „keménykezű” kereskedelempolitika és az amerikai ipar védelme. Peking viszont világossá tette: nem hajlandó háttérbe szorulni olyan egyoldalú követelések miatt, amikert „zsarolásnak” tekint.